
Flttem a varjak jszakja,
csak bmulom ket,
hogy kavarnak szmomra nyakrvet,
hogy hullik rm a stt,
az nfeledten jtszk fekete ga,
s nzem tndve,
hogy hajolnak a szmra;
alattam a kiszradt fld,
annak gynyr rnya,
s mint a felhtlen gbe veszett zld
szrnyait kitrja;
de mieltt elnyel a mly,
szemeimet lehunyom,
s elttem ll vigyzzba a csnd,
mint nma hatalom.
|