
A somolyg...
Hirtelen tletbl kiindulva kaptam magam,
s gyalog indultam napvilgos utamra;
lpteim 2 mteres htszllel suhantak
a plyaudvarra. Hatreset...Alig vrtam,hogy
kedvenc helyemre rjek,s a megszokott 25
percet 10 alatt „fussam”.De valami
kzbeszlt...
Valami,amitl oly cseng fogalmaim
halvny kdistenn foszlottak az elhal
szlben,tikkadt szemei porr gtek...
Valami,amirl idtlen idk ta eszmnyek
szletnek,s rtelmetlen hsknt halnak
kisemmizett harcmezk elfoly gykerein...
Arcpirt csendemet sepercnyi gondolatok
trtk meg: "Ki vagy te,kitl vd az,mi
biztonsgt lembe helyezi,mi rtelmet ad, s
remnyt a lleknek – puha kezt szvembe
temeti?
Mirt nem maradsz mg,hagyod rm mar
knnyeidet,s leszel valsg,nem holmi vgzet?
Mirt nem?Hisz' n is itt llok
-megkvlten eltted...
Ne mondd,hogy nem vagy,mikor parzsl
sejtjeim szomjad oltjk,s vad tncot lejtenek
kvr rzsk lankin,viharfelhk rlten
kacagnak,s megszll bennnket az lmos
esillat.
Ne mondd,hogy alszom,mikor sikolyod
otromba jeken harangot ver,
s ltom,hogy kpembe rhg rkzld
tengere...
Ne mondd,hogy egyszer szllige lettem,
mely hullmaidra pillant,,vgytalanok
fellege,s nyugalmt irdatlan ltem torkba
leheli!
Mg ha knok kzt is hullnk hs rnykodba,
inkbb engedj utamra,s lgy kortalanok
szent dve,gy nem kell vgynom Terd
- a hajnali napsugr mr
somolyg szemeinkbe feledett...!
|