|
Platn:A szofista
A szofista cmû dialgus Platn ksei korszakban rdott.
Formailag megegyezik a mûvet megelõzõ Theaittosz-szal,
s idõben is ugyanakkor,i.e. 399 tavaszn jtszdik a trtnet.
A mû szereplõi:Szkratsz,Theodrosz,Theaittosz s az "e-
leiai vendg".Teht majdnem megegyezik a Theaittosz sze-
replõivel,csakhogy Theodrosz ez alkalommal egy "j embert"
is hoz magval,kinek kilte annl fontosabb,minthogy egyszerûen
vendgnek szltsuk.Ugyanis ltala trul elnk a mû lnyege,mely
meglehetõsen tbb annl,mint amit cme elsõre sugallni ltszik.
Br a szofista mibenltnek ismeretre trekszik a mû,hogy nem
titkolt szndkkal felfedje a filozfus kiltt is,mgis legfõbb clja
abban nyilvnul meg,hogy Platn a "vendg gnyjt ltve magra"
az eleiai tanok ismeretre tmaszkodik,mikor az idek viszonyt
igyekszik mûvben logikusan megfogalmazni.
A dialgus e "hossz t" elsõ lpseknt vita trgyv teszi azt,
hogy a filozfus,a szofista s az llamfrfi egy s ugyanazt a szemlyt
takarja-e vagy sem.Szkratsz "vendg"-hez intzett krdse,ti.
hogy feljk miflknek szoktk tartani a szofistkat,a filozfust
s az llamfrfit,teljesen helyn val,azaz a mû szerkezetbe illõ.
Hiszen e tmt fellelõ krdseire adand vlaszok,meghatrozsok
egy eddig mg mûveiben nem hasznlt mdszert mutatnak be,mely
ugyan az Akadmira jellemzõ,hiszen egy genus fajokra,alfajokra val
osztsn keresztl jut el a megvlaszoland dologig,,egyszerû,az tlag
olvas szmra is rthetõ,ismerõs pldn trekszik elmagyarzni a
horgsz mibenltt,azaz a horgsz definilsn t igyekszik
"tetten rni"a szofistt.E mdszert diaireszisz-nek,
felosztsnak nevezzk,melyben feltrulnak a megklnbztetõ
jegyek,s csak ezek ltal tudjuk a horgszt viszonylag pontosan
definilni.E mdszer lnyege a kt csoportra oszts formjban
jelenik meg.Az egyik csoport mindig kiesik,aszerint,hogy melyik
illik a meghatrozand dologhoz leginkbb,azaz hogy melyik
kapcsoldik - a tapasztalatokbl mertett tudsunknak megfelelõen -
hozz.Az gy kapott jellemzõket,ismertetõket,a msikat kizr,
a msiktl klnbzõ jegyek,a megklnbztetõ jegyek alkotjk.
Ezek adjk teht meg a dolog,jelen esetnkben a horgsz
defincijt.A felosztst ,persze,lehetne mg pontostani,de
lnyegt - a szofista meghatrozst - tekintve elg,ha addig
a pontig megynk vissza,ahol az lõlnyeket talljuk,melyek ,
termszetesen, szrazfldiek s emberek,merthogy a szofista
emberekre "vadszik" bss fizetsg remnyben.
gy jutunk el most mr kzvetlen clunkra sszpontostva
annak elsõ meghatrozshoz,mely kimondja,hogy a szofista
nem ms,mint egy olyan nagykereskedõ,ki vrosrl,vrosra
jrva pnzrt tant.Persze,ms larcot is magra lthet,ezrt
a diairetikus mdszer tbbszri alkalmazsval prblja
"elkapni"õt Platn.
Vagyis a msodik meghatrozsban az ernyre vonatkoz
tantssal kereskedik,a harmadik szerint is,de gy,hogy
letelepszik s rszben szerzett,rszben maga ltal "tkolt"
ismeretekkel ltatja tantvnyait,termszetesen,nem ingyen,
a negyedikben nrdek nlkl vitatkozik,mely sorn beszd-
modorval mind hallgatsgt,mind nmagt kprztatja el
ellenszolgltats fejben.Amelyik nem ignyli ez utbbit,az a
sznok,ebbõl pedig kvetkezik,hogy amelyik igen,az a szofista.
A kvetkezõ rszek is dsklnak a defincikban,hiszen mg
mindig nem jutottunk el a platni "vad"vgsõ meghatrozsig.
"Minden erõnket ignybevevõ" kutatmunka gymlcse a
lelki betegsgekre - tudatlansgra,gonoszsgra - vonatkoz
meghatrozsokon t felsznre trõ megolds, a tants,mely
gygyrknt szolgl,s megszabadtja gazdjt az imnt
emltett koloncaitl.A tants krdezsbõl s cfolsbl ll,
e mdszer kpviselõit nem nevezhetjk szofistnak,ezt - a
szkratszi bbskodst - vlasztja,illetve tartja dvztõnek
Platn a hagyomnyosabb s durvbb intssel szemben.
A kikrdezs s a cfols a legfontosabb ,leghatsosabb
tisztteljrs,mely elvezet a boldogsghoz.(230e)
E tisztts sorn,mely az elklntsi md egy formja,
elnk trul a nevelsnek azon ga,mely a hi ltszatblcsessg
cfolsval foglalkozik,mely nem nevezhet msnak,mint
valdi nemes szofisztiknak.(231b)
Ennek mestere Szkratsz volt. mg mellkrtelem nlkl
"zte az ipart",de tantvnyai,pl.a megaraiak,elhagyjk
formlis logikjuk tekintetben az igazsgkeress szkratikus
szellemt.Megannyi lokoskodt vonz blcselete,akik
az utnz mvszet magas szintjn msoljk dialektikjt,
kenyerk az ellentmonds.(232b)
Mindenben az ellentmondst keresik ,legyen az politika,
termszet ,erklcs vagy isten,lnyeg,hogy elhitessk az
tlagemberrel nem tlagos tudsukat,azaz hogy akrobatikus
beszdkkel univerzlis ismeretnek tn szemfnyvesztssel
varzsoljk el a krjk sereglket.Sikerk elg nagy,
pedig nincs msrl sz,minthogy a valsg kpmst ,azaz
hasonmst vagy egy olyan msolatt alkotjk meg,mely
az eredeti arnyok megvltoztatsval vlik lvezhetv.
De ha ezek a vltozatok lteznek,akkor ltezik a hamis
ltszat,hamis beszd,vagyis az igaztl ,eredetitl, a
valditl eltr "valaminek" is lteznie kell. Ez a valami
nem ms,mint a semmi,mert nem valdi,nem valsg,
teht nem ltez,s itt jn az az ellentmonds,mely Platnt
zavarja.Hiszen tudja ,hogy amg fennll Parmenidsz
lltsa,ti.hogy a ltez ltezik a nem ltez nem ltezik,
addig gondolataink paradox helyzetbe sodorjk a nyelvet.
Mrpedig ha kiderl,hogy van nem ltez,akkor vilgoss
vlik a szofista ltnek tnyszer volta,s nemcsak jelenik
meg elttnk,hanem a filozfus kpe is kirajzoldik,
elklnl megtveszt mstl.
Miutn grcs al vette Platn a ltezket,rjn,hogy amit
tall,a Ltezbl kell,hogy rszesedjen.Ugyanis a Nem ltezt
"merhetjk-e a sznkon kiejteni"(237b),ha a Nem ltez
egzisztencilis lte elgondolhatatlan.Brmit mondjunk ki,
az ltezv vlik,mert gondolatknt van jelen,ill.ltezik.
Ezrt a "nem" sz nem egzisztencilis jelentssel br
dialgusban,hanem kopulatv rtelemben van haszna ,nem
is kevs.Hogy mirt? Az ellentmondst csak akkor lehet
feloldani,ha "apagyilkosok" lesznk,s kierszakoljuk
Parmenidsz ttelbl azt,hogy van bizonyos rtelemben
ltez s bizonyos tekintetben nem ltez(241d).Platn
rmutat arra,hogy nem lehet kimondani azt,hogy nem ltez,
mert ez mr nmagban is ellentmonds.Ha semminek
neve van,akkor nem lehet semmi.Teht rszesedik a Ltezbl.
Parmenidsz szerint viszont a Ltez egy ,oszthatatlan egsz,
kzeptl minden irnyban ers egyarnt,hiszen nem lehet,
hogy emerre jobban ltezzk,mint amarra.(244e)
E kijelentsbl Platn hamar megllaptja,hogy ha a Lteznek
van kzepe,akkor van szle is,teht nem lehet oszthatatlan az
Egsz sem,mert tudjuk,hogy az egsz rszei nlkl nem
llhat fenn.De Egynek sem mondhatjuk,hiszen annak
is oszthatatlannak kell lennie,de mivel jelen esetnkben
rszekbl ll,gy a Mindensg egynl tbb lesz.
Azonban,ha a Ltez nem egsz ,s egysge csupn
tulajdonsgaknt ltezik,akkor a Ltez nmaga hinyban
szenved,vagyis nem ltezik.Ez a megllapts csak gy tarthat,
ha van mg valami,egy harmadik ,amibl e kett rszesedik.
Ez igaz Platn nyugalom - mozgs ellenttprjra is,mivel
az nyilvnval,hogy a mozgs nem nyugalomknt,s a nyugalom
nem mozgsknt ltezik,hanem mindkett ltbl rszesedik
gy,hogy a lt magban foglalja a msik kettt,de nem
azonos egyikkel sem teljesen.Teht klnbzik is tlk,s
azonos is velk.gy Platn ltrehozza kategriit,melyek
kzl a nem ltez szerepe is nyilvnvalv vlik.
Hiszen nem lehet ms,mint az ,ami klnbzik a msiktl,
ami viszonylag nem az,ami a msik.Ebbl pedig tisztn
kivehet,hogy a msik sem azonos az elbbivel,teht
mindkett bizonyos rtelemben nem ltez.Az egyik a msik
viszonylatban lesz csak nem ltez,illetve ltez.A "nem" sz
kopulatv rtelmnek jelentsge rendkvli,mivel itt,ebben
a dialgusban fedezhetjk elszr fel a logika tudomnyos
alapjait,a nyelvlogika tudomnyos szinten val alkalmazst.
Platn a nyelv megfelel hasznlatt meghatroznak ltja.
Nem mindegy ,mit hova tesznk,gondol itt a magnhangzkra,
szavakra a nyelvtan tern,magas s mly hangokra a zene terletn,
s vehetjk az sszes mestersget - ugyanilyen viszonyokkal
tallkozunk.Aki megleli ,s helyesen alkalmazza gondolkodsa
sorn a dolgok arnyt,tudja,mik vannak sszhangzsban,s azt is,mik
nincsenek,a vegytst s sztvlasztst illeten is megfelelen
kpes eljrni,teht kihasznlja azon kpessgt,mely a "dolgokra",
ltezkre,illetve a dialektika tudomnyra vonatkozan megadatott
vagy kifejldtt,filozfusnak tekinthet.(253c)t azrt nehz
meglelni,mert a ltez formjn csng,s a hely fnyessge miatt
nem knny megpillantani.(254b)Aki pedig nem szakrt,
hanem kontr,a nem ltez sttjbe menekl(254a),s e sttsg
miatt nehz szrevenni.Ezutn Platn tisztzza a szvegben mr
korbban is felsejl,illetve fel-felbukkan forminak,ltezinek helyt.
Megmutatkozik az t forma teljes valjban,s egyms viszonylatban.
A sort a Ltezvel kezdi,t kveti a Mozgs s a Nyugvs,majd az
Azonossal s a Klnbzvel fejezi be.A Ltezt azrt is kell
elsnek mondani,mert mind az t - ltezskbl kifolylag -
a Ltbl,Ltezbl merti azt,hogy egyltaln van,a Ltbl
rszesedik,a Klnbzt pedig azrt kell utolsnak sorolni,mert
mind az t forma klnbzik egymstl,teht mindegyiket
thatja a Klnbzsg lte,s szembe lltva a Ltezvel,
mivel tle is klnbzik,tetten rhet Nem ltezknt.
Platn kidertette teht,hogy a Nem ltez van,s mivel van,ez
azt jelenti,hogy rszesl a Ltben,Ltezben.Most mr
csak az a krds,hogy a beszd s a vlemny miknt rszesl,
illetve rszeslhet-e a Nem ltben.Mert ha nem,akkor nincs
hamis beszd,sem hamis vlekeds,teht a szofistkra sem
bukkanhatunk,mivel nem lteznek.Platn megmutatja,hogyan
szlethet meg a nem valdi,azaz a Nem ltben megnyilvnul
beszd s vlemny lte,vagyis hamis lte.Az igk s fnevek
segtsgvel egyszer nyelvtani szempontoknak,kritriumoknak
megfelel s e feltteleknek nem megfelel mondatokat,
gondolatokat alkot,mint pl.:"Theaittosz l"s "Theaittosz,
akivel most beszlgetek,repl."Az els mondat igaz,a msik
hamis,mert Theaittosz e pillanatban l,s nem repl.(263b)
A lnyeg abban ll,hogy a llekben egyfajta bels beszd
zajlik ,melyhez rzkels tapadhat,s ha hibsan rtelmezzk
ezeket az rzetadatokat,akkor hibs lesz a megjelents,
hamis lesz a vlemny,teht ltezik a hamis vlekeds s a
hamis beszd.Ebbl kvetkezik,hogy ltezik a szofista is.
Platn viszont nem elgszik meg ennyivel,kt kzzel akarja
megragadni a "vadat",hogy vgleg leleplezdjn kilte.
Ezrt felosztsi mdszere segtsgvel "megadja neki a
kegyelemdfst".A kpmsalkotsbl,illetve a kpalkot
mestersgbl kiindulva(264c)pillanatok alatt eljut a msolsig,
melynek egyik fajtja az utnzs,amikor is az egyik utnz
tudja ,mit cselekszik ,a msik pedig nem.Aki nem ismeri,pl.
az erny vagy az igazsg valdi alakjt,az igyekszik gy
alaktani beszdt,cselekedett,hogy az a valsgnak
megfeleljen.Aki viszont sokat beszl,sokat szerepel,teht
sokat gyakorol,arrl nehz elkpzelni,hogy egyszer,becsletes
mesterember,inkbb fennll a gyan,hogy talmi tudst
igyekszik fondorlattal,sarlatnsggal ptolni.Ezeket az embereket,
ha tmeg eltt tetszelegnek se vge,se hossza sznoklatukkal,
az ernyt s erklcst nlklz llamfrfinak ,ha egy-egy
tantvnyt vagy szemlyt szemelnek ki maguknak,s velk
hitetik el ,hogy milyen blcsek,szofistknak hvjuk.
Platn ezzel befejezte a szofista keresst,s mikzben oly
hevesen kutatott utna,kincseket trt elnk.Definilta a filozfus
kiltt,megoldott egy paradoxont gy,hogy megfelelen
hasznlta a ltige kopulatv s egzisztencilis alakjt.Ezzel
mvvel megalapozta a tudomnyos logikt,napjainkig hat
szolglatot nyjtott a metafiziknak,st munkjban,br
nem arisztotelszi mdon rendszerezve,
megtallhatak a metafizikra jellemz
lnyeges motvumok.
Irodalom:
A.E. Taylor: Platn, Osiris Kiad, Bp.1999;
Platn vlogatott mvei II.,Farkas Lrinc Imre Kiad,1997
A szofista - 155-300 old.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
