Bukott angyalok
Elindult az élet,
költi magvát sugara,
hajnal hasadtával jön,
'mint nyílik reám ajtaja;
tágul arasznyi külleme,
Delphoi tükrében
a csillogó szeme,
távoli csúcsok lankáin
is titkon zöldellő,
s tengerként szabadul,
hullik lelkem mélyére,
mint málhás kő;
vele hullom én is
erőt csillagokból merítve,
mert bukott angyalok ontják
napsugaras kényüket
- halálnak legyintve.
|