JOHANN CHRISTIAN FRIEDRICH H�LDERLIN
(1770-1843)

Lombroso, a m�lt sz�zad h�res, sok vit�t kiv�lt� orvos-pszichol�gus-antropol�gusa h�rhedett k�nyv�ben, a "L�ng�sz �s �r�lts�g"-ben azt �ll�totta �s t�rt�nelmi-kult�rt�rt�neti p�ld�kkal igyekezett bizony�tani, hogy a l�ng�sz, a rendk�v�li tehets�g, alkot�k�szs�g ugyanolyan torzul�sa az egy�nis�gnek, mint a k�l�nb�z� elmebajok. Szerinte nem is �llap�that� meg a hat�r, hogy a rendk�v�li elmetev�kenys�g mikor tekinthet� l�ng�sznek, mett�l elmebaj.

Az 1864-ben megjelent �s hamarosan sz�mos nyelvre leford�tott k�nyv nagy szenz�ci� volt az olvas�k k�z�tt �s nagy vit�kat keltett tudom�nyos k�r�kben. Kezdett�l fogva vitatj�k, tagadj�k, olykor r�szben elismerik, mondv�n, hogy valami igazs�g az�rt lehet benne, ha nem is �gy, ahogy Lombroso �ll�tja. K�ts�gtelen, hogy mindm�ig k�s�rt az a gyan�, hogy az ember jellem�t, k�pess�geit, erk�lcsi magatart�s�t nemcsak befoly�solj�k, hanem meg is hat�rozz�k testi �s szellemi adotts�gai. Eszerint a b�n�z�k nem tehetnek arr�l, hogy �k b�n�z�k, sokukn�l m�r arcberendez�s�k, testalkatuk, fejform�juk felismerhet�v� teszi, hogy b�n�z�k. Ugyan�gy lelki alkat k�nyszer�t egyes emberekre olyan rendk�v�li k�pess�geket, a szab�lyost�l elt�r� jelleget, amely �ltal�ban elmebetegs�gnek tekinthet�, jobbik esetben teremt�k�pess�gnek. Az el�bbiek az �r�ltek, az ut�bbiak a l�ngelm�k. �s lehets�ges olyan torzul�sa a lelkialkatnak, amely el�bb alkot�sokra k�sz, majd elborul. N�ha v�ltogathatja is egym�st a k�t sz�ls�s�g. Ilyenkor besz�lnek "tiszta pillanatok"-r�l vagy rohamszer� elborul�sokr�l.

Lombroso elm�let�nek eg�sz�t a tudom�ny egy�rtelm�en tagadja, de mindenest�l m�gsem veti el, mert "van benne valami". �s m�r maga Lombroso k�ts�gtelen�l �rdekes k�nyv�ben sz�mos p�ld�val mutatta be a k�t v�glet kapcsol�d�s�t, az�ta is �jabb meg �jabb jellemeket ismernek fel jelenben, m�ltban, r�gm�ltban, amelyek legal�bb is k�ts�gess� teszik, hogy megk�l�nb�ztethet�-e minden esetben a l�ng�sz �s az elmebeteg. Aligha van erre szeml�ltet�bb p�lda, mint a n�met klasszicizmus egyik f�alakja, H�lderlin.

R�gi m�dos polg�ri csal�d sarja volt. Egyik egyenes�gi �se a XVI. sz�zadban egy kisv�ros polg�rmestere. A reform�ci� mozgalmainak kezdete �ta az egyh�zi szervezetekhez k�zel �ll� protest�nsok voltak. Papok, hitvit�z�k, tekint�lyes egyh�zi gondnokok akadtak k�z�tt�k. A szigor�, �h�tatos pietizmus meghat�rozta purit�n �letm�djukat. Ilyen h�tt�rrel igen szomor� k�r�lm�nyek k�zt �lte �t gyermek- �s serd�l�kor�t. Apj�t kor�n elvesztette, majd mostohaapja (anyja m�sodik f�rje) is hamar meghalt. Ridegen �h�tatos anyja k�t f�rj�t �s n�gy gyermek�t vesztette el. �letform�ja a gy�sz, a komors�g volt, rettegett az �r�m lehet�s�g�t�l is, b�nnek �rezte a vid�ms�got, m�g a mosolyt is.

A fi� szinte menek�lt az iskol�k adta tanul�si lehet�s�gek k�z�. Cs�ndes, hamar bontakoz� �rtelm�, k�nnyen tanul� fi� volt. A csal�di hagyom�ny �s az anyai ig�ny folyt�n kamaszkor�t�l fogva papnak k�sz�lt. Hamar megtanulta az akkor "szent nyelvek"-nek mondott �r�ks�get, a Szent�r�s eredetiben olvas�s�t lehet�v� tev� h�ber, g�r�g �s latin nyelvet. Majd a k�z�piskol�t sikeresen elv�gezve a nagy h�r� t�bingeni egyetemre iratkozhatott be teol�gi�t tanulni. El is k�lt�zhetett a t�l komor otthonb�l, az egyetem k�rny�k�n k�t di�kt�rs�val k�z�s alb�rleti szob�t vehetett ki.

Az �j t�rsak, �j bar�tok megv�ltoztatt�k gondolkod�s�t, szeml�let�t, �rdekl�d�s�t. A k�t szobat�rs d�nt� jelent�s�g� volt eg�sz tov�bbi �let�re. A hozz� hasonl� kor� ifjak a k�zelj�v� fontos filoz�fusaiv� magasodtak. Az egyik Hegel volt, a m�sik Schelling. Ezek a n�la is m�veltebb fiatalemberek ford�tott�k figyelm�t Rousseau �s a legnagyobb hat�s� �l� b�lcsel�, Kant m�veire. Hamarosan elragadta Spinoza b�lcselete, majd a n�luk alig id�sebb Fichte felvil�gosodott jog- �s �llamfiloz�fi�ja. Gondolkod�sm�dj�t itt m�r meghat�rozta a felvil�gosod�s �szszer�s�ge �s vil�goss�ga, lelkesen fogadta t�rsaival egy�tt a francia forradalom h�reit. Ugyanakkor a t�gabb bar�ti k�r rajong�sa az �kori g�r�g k�lt�szet �s g�r�g mitol�gia ir�nt �t is a leghitelesebben klasszikus �koriak fel� ford�totta. - Ez a g�r�g-lelkesed�s - amelyet megk�nny�t m�r mag�val hozott g�r�g nyelvtud�sa, otthonoss� tette az antik versform�k vil�g�ban. Az igaz, hogy a diadalmas n�met klasszicizmuson bel�l m�r cs�r�zott, majd kialakult a romantika, H�lderlin di�kf�vel �gy indult romantikus k�lt�nek, hogy formavil�ga �ltal�ban klassziciz�l� volt �s maradt. Ekkor azonban m�r nem k�v�nt papnak menni. A korban uralkod� n�met klasszicizmus vez�ralakjai k�z�l megismerkedhetett Schillerrel. Tisztelte, hat�sa alatt is �llt egy ideig. Schiller maga is �gy volt jellegzetesen n�met klasszikus, hogy a romantika legf�bb el�k�sz�t�i k�z� tartozott. A klasszicizmus formaeszm�nyeit a romantika sz�ls�s�gkultusz�val egyes�t� fiatal k�lt�knek - k�zt�k H�lderlinnek - eszm�nyi p�ldak�p volt. �s Schiller is nagy k�lt�i j�v�t j�solt a di�kkor�t �ppen v�gz� H�lderlinnek.

A teol�gia elmaradt m�r m�g�tte, a filoz�fia ugyan tov�bb is �rdekelte, de hivat�snak az irodalmat v�lasztotta. Az egyetem ut�n tan�tani akart, egy megfelel� h�zitan�t�i �ll�st keresett. Ebben Schiller azonnal seg�ts�g�re sietett. Bemutatta egy kor�bbi bar�tn�j�nek, aki �ppen h�zitan�t�t k�v�nt 9 �ves fia mell�. Itt kezdte el H�lderlin a h�zitan�t�skod�st. Egy �v m�lva m�r egy �jabb tan�t�i helyen megtal�lta �lete leggondtalanabb, legboldogabb id�szak�t. Ide is Schiller aj�nlotta be. Gondard frankfurti bank�rnak n�gy gyereke volt, ezekhez k�v�nt nagy kult�r�j� h�zitan�t�t. H�lderlint azonnal megfelel�nek tal�lta. Tisztes fizet�st �s nagy lak�s�nak egyik t�voli szob�j�ban otthont, ell�t�st biztos�tott neki. Napja nagy r�sz�t a gyerekekkel kellett t�ltenie, tan�tani, nevelni �ket, ez volt a sz�vesen v�llalt feladat. Itt azonban eg�sz �lete megv�ltozott. Gondard feles�ge, Susette Borkerstein ugyan n�gy gyermek anyja volt, de fiatalos �s igen sz�p asszony. Nem csak a fiatal h�zitan�t� szeretett bel�, hanem � is a m�velt, sz�pszav�, versel� fiatalemberbe. �s �gy l�tszik, h�rom �vig titok is tudott maradni a szerelmes kapcsolat. H�lderlin �let�nek ez a n�gy �v volt a legboldogabb korszaka. �s a fiatal tud�snak is mondhat� k�lt� itt �s ekkor emelkedett a n�met irodalom legnagyobbjai k�z�.

Versei Schillernek is tetszettek, a j� bar�t Hegel pedig azonnal felismerte benne a jelent�keny k�lt�t. Sz�lesebb olvas�i k�r�kh�z azonban sok�ig nem jutott el. Goethe ugyan olvasott t�le egyet-m�st, de neki egy pillanatig se tetszett. Egyoldal�, egyhang�, az �koriakat ut�nz� pr�b�lkoz�nak mondotta. Igaz, H�lderlin se kedvelte Goeth�t, hidegnek, sz�raznak tartotta. - Ebben a korszakban azonban n�h�ny k�ltem�nye itt-ott megjelent. �s e r�vid n�h�ny �v alatt meg�rta els� igazi remekm�v�t, a "H�peri�n"-t. - K�l�n�s m�faj� epikus m� ez. Nem a jelenben j�tsz�dik, de nem is az �kori g�r�gs�g vil�g�ban, nem is a mitol�gi�ban, hanem id�tlen�l is, jelenben is, t�rt�nelmi m�ltban is, mondavil�gban is. �s nagyon �tt�telesen �n�letrajz is. H�peri�n tulajdonk�ppen � maga. Ez a "H�peri�n" sz� a g�r�g mitol�gia napisten�nek, H�liosznak jelz�je, k�r�lbel�l annyit jelent, mint "magasbanj�r�". Szerelme, Diotima pedig Susette asszony k�lt�i v�ltozata. A Diotima nevet Plat�nt�l vette, az � "Sz�mposzion" (Lakoma) c�m� h�res m�v�ben Sz�krat�sz, a filoz�fus mes�lget Diotim�r�l, a csod�latos, var�zsos �s b�lcs asszonyr�l. Inn�t vette az id�tlens�gben j�tsz�d� reg�ny n�alakj�nak a nev�t. - A reg�ny pedig �gy jelk�pekbe rejtett �n�letrajz, hogy vil�gos lesz bel�le a szerz� �kori demokr�ci�ra hivatkoz� jelenbeli demokratizmusa, felvil�gosod�s ihlette filoz�fiai �s politikai v�lem�nye, szerelm�nek szenved�lyess�ge. A pr�zai sz�veg pedig eg�szen k�zel �ll a verses form�khoz, ritmiz�lhat�, olykor egyenest skand�lhat�. K�l�n�s �tmenet az elbesz�l� pr�za, a szerelmi �s politikai l�ra �s a filoz�fiai hitvall�s k�z�tt. Nehezen lett n�pszer�, de m�r r�g�ta a n�met k�lt�szet f� m�vei k�zt tartj�k nyilv�n.

H�rom �v m�lva pedig el kellett hagynia Gondard�k h�z�t. Sehol nincs meg�rva, mi�rt, de r�g�ta az a gyan�, hogy Gondard �r megsejtette - vagy �ppen megtudta - feles�g�nek �s a h�zitan�t�nak kifog�solhat� kapcsolat�t. - Annyi bizonyos, hogy a sz�p id� napf�nye elborult. De alkot�ereje telj�ben volt. Homburgban kapott h�zitan�t�i �ll�st. Akadt foly�irat is, amely k�z�lte verseit. Ekkor m�r t�l volt minden romantikus sz�ls�s�gen �s lelkesed�sen. A francia forradalom thermidori fordulata, a jakobinus eszm�ny elbuk�sa keser�s�ggel t�lt�tte el. Hegel, a legjobb bar�t tudom�sul vette, s�t sz�ks�gszer�nek tartotta a t�rt�nelmi fordulatot. � azonban g�rcs�sen ragaszkodott forradalmi eszm�ihez. Szerelme elbuk�sa, eszm�i elbuk�sa ut�n nem tal�lt m�s kiutat, mint az antik sz�ps�geszm�nyt. Fokoz�dott lelkesed�se a klasszikus form�kba z�rk�z� Klopstock ir�nt. G�r�g �s latin versekkel �rkezett k�lt�szete cs�cs�ra. Ekkoriban kezdett sz�lesebb irodalmi k�r�kben nemcsak ismert, hanem nagyra becs�lt is lenni. Igazi vil�gh�re azonban csak �vtizedek m�lva, hal�la ut�n kezd�d�tt. De m�g ott Homburgban k�sz�ltek el Empedokl�sz dr�m�i. Ez a h�rom dr�mai k�ltem�ny a nagy szic�liai filoz�fusr�l �s term�szettud�sr�l nem egym�s folytat�sa, hanem ugyanazon t�ma h�rom k�l�nb�z� v�ltozata. A csal�d�s, a ki�br�ndul�s trag�di�j�t akarta verses dial�gusokban meg�rni. Ha az egyik nem tetszett el�gg�, nem jav�totta, hanem �jat �rt. Ha ezzel se volt megel�gedve, megint m�sk�ppen �rta. L�nyeg�k az, hogy az eszm�k buk�s�val, a mindenben csal�d�ssal elv�sz az �let �rtelme. A hagyom�ny is azt �r�k�tette, hogy Empedokl�sz belezuhant az Etna kr�ter�be. A h�rom dr�ma legtragikusabbika, az "Empedokl�sz az Etn�n" �gy v�gz�dik, hogy a mindenben csal�dott b�lcs �ngyilkos lesz. Sz�nd�kosan veti mag�t a t�zh�ny� kr�ter�be.

Mintha magamag�t�l menek�lne, egyre t�volabb keresett tan�tv�nyokat. Nem akart anyj�ra szorulni. A szomor� anya m�g sok�ig �lt, meg kellett �lnie minden b�natot, fia sors�t is.

El�bb Sv�jcban v�llalt tan�t�-nevel� munk�t. Onn�t Franciaorsz�gba ment (franci�ul is j�l tudott). Majd egyszerre v�ratlanul hazaindult, gyalog tette meg a hossz� utat. Mire haz�ig �rt, elm�je elborult. Saj�t nev�t se tudta. Anyja, bar�tai, tisztel�i elmegy�gyint�zetbe vitett�k. Ott meg�llap�tott�k, hogy nem �nvesz�lyes �s nem k�zvesz�lyes. Nem is tartott�k az int�zetben. Schiller, Hegel �s m�g n�h�ny tekint�lyes p�rtfog� el�kel� csal�dokn�l kij�rta, hogy biztos�ts�k anyagilag a j�s�gos csal�dot, amely mag�hoz veszi �s gondozza. Egy t�bingeni asztalos �s hozz�tartoz�i vett�k magukhoz. B�k�s, szel�d elmebeteg volt. Ha el�be tett�k az ennival�t, csendesen elfogyasztotta, mag�t mindv�gig tiszt�n tartotta. De volt �gy, hogy napokig egy sz�t sem sz�lt. Ha besz�lt, �ltal�ban �sszef�gg�stelen szavakat mondott. �rtelmetlen vagy gyermeteg sz�vegeket �rt a mindig el�tte fekv� pap�rra. N�ha azonban - val�ban pillanatokig tart� tisztul�sban - k�lt�i sorokat �rt le. �ll�t�lag egy �zben egy sz�p n�gysoros verset is. - �gy �lt �l� halottk�nt t�bb mint 40 �vig. T�l�lte h�res bar�tait �s t�bbi kort�rsait. Amikor 73 �ves kor�ban testileg is meghalt, akik tudtak r�la, azt hitt�k, hogy m�r r�g�ta halott. A testi elm�l�s ut�n pedig nemzed�kr�l nemzed�kre h�resebb, nagyra becs�ltebb lett. Nem egy nagy nev� modern k�lt� is p�ldaad� el�dj�nek tudja.