K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Im-�gyen sz�la Zarathustra	Friedrich Nietzsche	2006.11.09. 19:23
Ismertet� Az Im-�gyen sz�la Zarathustra (1883) a filoz�fiat�rt�n�szek szerint szerz�je kev�sb� kidolgozott, nem els�rang� fontoss�g� m�vei k�z� tartozik. Nem �gy v�lekednek r�la az irodalm�rok, akik a k�lt� Nietzsche egyik legjobb m�v�nek tartj�k. A nem filoz�fus Nietzsche-olvas�knak pedig mindenkor a legn�pszer�bb, legkedvesebb olvasm�nya volt. M�fajilag a nagy vil�gk�ltem�nyek, emberis�g-k�ltem�nyek k�z� tartozik, �lland� utal�ssal, finom, m�v�szi r�j�tsz�ssal a Bibli�ra. Cselekm�nye, t�rt�nete �gysz�lv�n nincs. A szerz� - alakm�sa, altereg�ja, a perzsa vall�salap�t�, Zarathustra maszkj�ban - pr�f�ci�it mondja el benne, hol t�m�ren megfogalmazott aforizm�k, hol pr�zai ditirambusok, hol ritmiz�lt pr�z�j� himnuszok, hol p�ldabesz�dek form�j�ban (szerepel benne szabadvers is, a m�faj vil�gviszonylatban legkiemelked�bb darabjai k�z�l). E pr�f�ci�k �rtelm�t, ir�nyults�g�t mindm�ig vitatj�k. Sokan a legreakci�sabb, prefasiszta elm�letek megnyilv�nul�s�t v�lik kiolvasni bel�l�k (Zarathustra az �bermenschet, a fels�bbrend� embert j�vend�li, hirdeti meg benn�k); m�sok a pozitivista �rt�kv�ls�g, az ontol�giaellenes, afilozofikus polg�ri "j�zan �sz" ellen meghirdetett legnagyobb l�zad�s, az emberi integrit�s, nembeli szabads�g ir�ny�ba tett "felkel�s" halhatatlan dokumentum�nak tekintik. A mai olvas�ra nyilv�nval�an eszt�tikai �rt�k�vel hathat els�sorban. Hatalmas, egy�v� p�tosza, tragikus l�r�ja, �nk�nz�, �ngy�tr� vallom�soss�ga, a legm�lyebb dekadencia ellen emelt akaratetik�ja k�ts�gk�v�l a nagy m�alkot�sok leveg�j�t �rasztja. A huszadik sz�zad szinte minden fontos irodalmi ir�nyzata sokat k�sz�nhet e m�nek, amely n�lk�l sem az elioti nagy po�m�kat, sem Adyt nem lehet igaz�n meg�rteni. A m� irodalomt�rt�neti, filoz�fiai �s eszt�tikai szempontb�l alapvet� jelent�s�g�. Tov�bb…

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk