T�rt�nelmi h�tt�r 

Mi�ta csak "mag�n�l van" az ember,dobog sz�v�ben a ritmus.Az �skori t�rzsekn�l a hang m�gikus erej�be vetett hit uralkodik.Szertart�saikon szerves eg�szet alkot a mozg�s,a besz�d,az �nek �s a ritmus.M�r ekkor olyan tudat�llapotba ker�lnek ,"kivetk�znek magukb�l az emberek",mellyel seg�tik c�ljuk/vad�szat,harc,szerelmi- �s g�nydalok sikere/el�r�se �rdek�ben a hit t�rgy�t,a m�gikus er�t magukb�l el�h�vni,s ez az elk�pzel�s a k�s�bbiekben sem v�ltozik,csup�n m�s m�dszereket alkalmaznak hozz�. Ami m�gis k�z�s benn�k,�s a mai napig meghat�rozza siker�ket, nem m�s,mint a teljes �t�l�s vibr�l� ereje,en�lk�l nincs igazi alkot�s,�letre h�v�s az �let egyetlen ter�let�n sem.�korban a zenei �let sz�lesebb horizonton vir�gzik,jellemz� hangszereket a h�rfa,l�ra,fuvola oboa,dob s ezek m�s-m�s rokonai jelentik.A keletiek zenei felfog�sa a nyugati emberek�t�l vall�sukb�l,szok�saikb�l kifoly�lag elt�r� von�sokat mutat;s�t ah�ny n�p,annyif�le muzsik�t,dallamvil�got ismer�nk a mai napig;m�gis azonos t�rekv�ssel ,hitbuzgalommal keresik a sz�mukra t�k�letes hangz�sbeli harm�ni�t.E folyamatban,term�szetesen, gazdagodik,s fejl�dik izl�svil�guk,mely �j ir�nyzatok,st�lusok kialakul�s�hoz vezet az id�k folyam�n.E fejl�d�shez igen nagy seg�dkezet ny�jtanak a g�r�g�k,kik nevel�si c�lzattal,a sz�ps�g leg�rz�kletesebb form�jak�nt haszn�lj�k a zen�t.Plat�n �s Arisztotel�sz egyar�nt azt vallja,hogy a j�l nevelt,er�nyekben gazdag erk�lcs� ember m�zikosz,azaz m�velt ember.Teh�t kihagyhatatlan szerepet j�tszik �let�kben a dallamok harm�ni�ja,melyet legink�bb kithar�n,a h�th�r� l�r�n sz�laltatnak meg a nemes lelk� m�v�szek.Az "ellent�bort" a szenved�lyes Dion�szosz-kultuszt k�s�r� kett�s s�p,az auolosz k�pviseli.Az Etruszkokn�l ugyan�gy megvannak ezek a hangszerek, az �let�k szinte minden mozzanat�hoz t�rsul zene.A r�maiak mindig is al�rendelt szerepet tulajdon�tottak e m�v�szeti megnyilv�nul�snak,merthogy n�luk nem nagyon jelent t�bbet  a muzsika szeretete ann�l,minthogy elismerik azokat,kik rangon m�velik,s k�s�rnek velemindenf�le/sz�nh�zi,cirkuszi,utcai,katonai , szertart�si stb./esem�nyeket .Teh�t meg�llap�that� az a t�ny,hogy a nyugati kult�ra �vezet�n bel�l,a zene ink�bb a k�s�r� jelleget mag�ra �lt� hangszeres muzsikusokra �sszpontos�t.Ezzel szemben keleten az emberi hang� ,az �nekes� a f�szerep,� ir�ny�tja a zen�szeket.Keleten a meditat�v dallamvil�gnak,a medit�ci�k sor�n,ak�r kim�dolt,ak�r r�gt�nz�tt form�ban el�adott szerzem�nynek nagyon nagy jelent�s�get tulajdon�tanak. E kiemelt szerep�t m�ig mag�n viseli.S mivel kelet kult�r�ja,minden neh�zs�gek ellen�re, el�ri Eur�p�t,nem csoda,hogy a zene vil�g�ra is oly nagy hat�st m�r,k�l�n�sen a 60-as �vek m�sodik fel�ben.De utazzunk m�g vissza az id�ben ,eg�szen a k�z�pkor hajnal�ig,mikor is Nagy Szent Gergely p�pa �sszegy�jti az addig kialakult nyugati latin dallamkincset,s rendszerezi azokat.Ez�rt is nevezik el �ket neve nyom�n gregori�nnak.Jellemz�i:a hitb�l fakad� hangulat,egyet�rt�s.Sz�vvel-l�lekkel �neklik.Zeneirodalomban az els� nagy �tt�r�st a t�bbsz�lam�s�g/polif�nia/kialakul�sa jelenti a XI-XII. sz�zadban.B�r a liturgi�kon kap hangs�lyt,�gy mint a gregori�n,�s h� szolgak�nt al�zattal k�s�ri a kereszt�nys�g egyh�z�t,a sz�lamok p�rhuzamos egym�s mellett halad�s�val l�nyeges el�rel�p�st  mutat a hangok harm�ni�j�t illet�en.Ennek fejlettebb v�ltozata a renesz�nsz humanist�inak fej�b�l pattan ki;a sz�lamok �gy kapcsol�dnak �ssze,mint ahogy a v�zszintes ir�nyban halad� sz�lak fon�dnak egym�sba,s v�lnak sz�nes k�tegg�.Tudjuk,hogy a renesz�nsz embere vil�gias eszm�ket vall;a szellem,az egy�nis�g,a virtuozit�s lehet�s�geit keresi,s tal�lja meg a zen�ben,ahelyett,hogy tov�bbra is al�rendeln� mag�t az egyh�z egyre ink�bb fojtogat� l�gk�r�nek.Elfordul t�le,s az antik eszm�kre �p�ti"�j m�v�szet�t".�gy v�li,hogy az antik szellemis�g h�t�ra t�maszkodva messzebb ell�t majd-�gy is t�rt�nik. L�trej�n a polif�nia -12 sz�lamban is- f�gg�legesen szerkesztett v�ltozata,melynek virtu�z mestere Giovanni Palestrina .Az emberi hangot �jra tisztelni kezdik,s az "alkosd meg �nmagad"elk�pzel�s �tj�n megsz�letik a madrig�l/eredetileg p�sztor�nek/ �s  a chanson mint l�rai k�ltem�ny.A renesz�nszt k�vet� barokk korban a zenei m�velts�g hihetetlen magas fokot �r el;a kontrasztok,fokoz�sok,hangut�nz�sok �rz�ki hat�sa n�veli a zene �lvezet�t,jelent�s szerephez jut az emberi �rz�s �s a sz�veg min�s�ge.Nem lep�d�nk meg ezut�n,hogy olyan ir�nyzatok bukkannak a felsz�nre,s h�d�tj�k meg a m�kedvel� emberek sz�v�t,mint az opera,a concerto,az orat�rium ,vagy �ppen a szvit.Kiemelked� mesterei k�z�l el�g ,ha csak Johann Sebastian Bach �s Antonio Vivaldi nev�t eml�tj�k meg,s mindj�rt vil�gos k�pzetet alkotunk arr�l,mily elemi er�vel hat a 60-as �vek zenei vil�g�ra a barokk.De ha az �lt�zk�d�si szok�sokat n�zz�k csup�n -a renesz�nsszal kar�ltve- r�gt�n nyomon k�vethetj�k befoly�s�t az �ltalunk j�l ismert Beatles �s a hozz�juk hasonl�k viselet�n.Persze, e befoly�st tov�bb er�s�ti a rendezett harm�niamenetet k�vet� klasszicizmus,a meglep�,szokatlan harm�ni�kra,virtu�z vok�lis sz�lamokra,instrument�lis hangs�lyra t�rekv� romantika �s az impresszionizmusn�l fellelhet� akkordok fest�i jellege.Tov�bb nem fokozhatom,hiszen ekkorra m�r kialakulnak azok a st�lusjegyek,melyek pomp�s sz�nbe �lt�ztetik a 60 -as �vek dallamvil�g�t.D�sz�t� elemk�nt k�s�rik a ma m�r klasszikusnak nevezend� k�nny�zenei alkot�sokat.A keletr�l j�v� hat�sok a lassan nyugatra �s az US�-ba gy�r�z�s eredm�nye nyom�n er�s�dnek meg e zenei korszak m�sodik fel�ben.Eme glob�lis �tv�z�d�s folyom�nya,l�ktet� �lete sz�li meg az akkori vil�g elemi er�vel hat� v�ltoz�s�t -nem csak a zen�ben- melynek jelens�g�t a XXI.sz�zad elej�n is �rezz�k,s figyelemmel k�s�rj�k,ha tetszik,ha nem - att�l f�gg,mely mozzanatokra �sszpontos�tunk. A k�vetkez� fejezetben a 60-as �vek sz�momra oly jelent�s,�s szerintem zseni�lis dalszerz�ir�l,el�ad� m�v�szeir�l fogok �rni - nem p�r sorban.