Előttem az utódom
Előttem a mögöttem lehetősége,
mögöttem az előttemé,
ha megvalósul előttem,
mögöttem lesz,s megszűnik
mint előttem;
előttem lesz,mi mögöttem volt,
pedig csak felet pördültem.
Egésznél a helyzet változatlan,
a helyem félnél is ugyanott van,
s közöttük az oda-vissza
túlfordulva,spirálban is egyenest
hajt: előttemtől mögöttemig
halad,s nem felejti,hogy mellette
az alatta és fölötte is
mozdulatlan marad.
Persze,mind e mellett az örök
mellett,sosem ellett,nem is kellett,
ehelyett bérli mindenkor
a mindenholt – a határtalan helyet.
Lehet,hogy nem is kell a máshogyant,
ha kellés nélkül megfogant,
kelleni;akarva sem akarhatom,
ha jó úgy,ahogy van az atom,
másképp - kellés nélkül hagyhatom.
Relaxált állapotban sem kell
az elengedetten feszült
figyelem,magától értetődő
e fegyelem.
Ki nem tartja be,majd betart neki,
s elkerüli a kegyelem.
Viszont – nem látom be,miért
ne akarhatnék mást,ha benne is
ott lapul,mi áldott – így szeretem;
életem,ha már másutt nem megy,
fordulok egy egészet,s mennybe
szentelem...
|