Isten �s �n II.

Az el�z� r�szben

�rtak ut�n �gy �rzem,

nem mondtam semmi

�jat azzal,hogy logosz;

b�r gondolatmenetem

visel mag�n n�mi

k�l�nlegess�get,

�m �gy sem haladtam

meg a g�r�g�k szintj�t,

pedig azt hittem;

viszont ha a logik�t

metapol�ris poz�ci�val

kieg�sz�tj�k,akkor a

s�kbeli bipolarit�sb�l

olyan t�rbeli form�hoz

jutunk,mely minden�tt

ugyanazt l�ttatja,

s aki l�tja,az nem m�s,

mint a metapol�ris

helyzetben t�rt �lel�

szem,vagy nevezz�k

a m�r ismer�s logosznak;

vagy egy olyan istennek,

amely a semmib�l teremt

(s m�ris t�ljutottunk

a g�r�g logoszon)

�gy,hogy mindig

metapol�ris helyzetben

kell maradnia;ami l�t,

az a semmi mint isten,

amit l�t,az az isten

mint logika,mint tudat

(logosz),mint minden

(valami);a logika csak

a mindenben �rv�nyes�l,

megteremti saj�t hely�t,

k�rnyezet�t,teret b�v�t,

t�rrel b�v�ti a semmit

(�nmag�t),„teret h�d�t

mag�nak”,�gy teremti

meg a logika �rtelm�t;

t�rh�d�t�sa puszta

logika;e l�p�s logikus

�rtelme az,hogy a t�r

csup�n l�tszata a

semminek,a logika szintj�n

l�tezik csak; �gy az anyag

is mint a logika teste

(mozg�sa,folyton v�ltoz�sa)

mer� l�tszat;

val�s�gos t�r egyszer�en

nincs,csak a semmi l�tezik

mint nem-l�tez�,�s a

valami nem l�tezik mint

l�tez� – ez isten logik�ja;

isten nem lehet illogikus,

csupa k�osz,mert akkor

megmaradna �nmag�ban,

teh�t musz�j teremtenie

hol ilyen,hol olyan vil�got,

egy kozmikus vil�got,

melyben b�rmerre j�rok,

ugyanazt l�tom,

hisz mozg�som l�tszat,

nem l�tezik;

hogy k�lt�i legyek:

�nmagam siv�r fenek�n

saj�t f�nyemet lel�m;

messzebb nem l�phetek,

egy�ltal�n nem l�phetek,

isten „perem�n” �llok,

mely �ssze-vissza mozog,

b�r ki nem sz�m�that�s�ga

logikus k�peket �breszt

bennem,ezzel bennem van

a bizony�t�k,hogy nemcsak

�n adok,hanem �ltalam is,

�rtelmet kap a mozg�s,

az isteni l�tez�s;

nem tehetek m�st,

ez az egyetlen”val�s�g”;

mely nem lehet sok,

mert egyk�nt sem �gy

egy,mint a matekban

j�l ismert egyes sz�m k�pe,

hanem v�gtelen�l az,

a mindennek ide�jak�nt,

plat�ni �rtelemben,

mindennek sz�mak�nt

p�thag�raszi �rtelemben,

s mivel nem mozdulhat,

�gy Arisztotel�szt sem

hagyhatom ki a sorb�l,

ami mozdulatlan

mozgat�j�t,az els�

mozgat�t mint els�

okot illeti;

teh�t ez a parmenid�szi

l�tez� -mindj�rt kider�l,

mi�rt is az - olyan

metapol�ris ponton �ll,

melynek nagys�ga v�gtelen;

b�r hat�rolt �nmaga �ltal

(mint a j�l kerek�tett igazs�g,

mintegy t�k�letes g�mb,

melyen k�v�l nincs semmi,

ez�rt csup�n a l�tez� kutathat�,

ami nincs,az kutathatatlan-Parm.)

hiszen nem mozdulhat,

nincs hova mozdulnia,

hat�rolt az �ltal,hogy nem

lehet egy sem,

mert hat�rtalan,hat�ra

val�tlan,t�rill�zi� csup�n;

ami el�rulja,vagy tal�n

vil�gosabb� teszi hat�ros

volt�t,az sz�ks�gszer�s�ge;

hiszen mozg�s�val

hat�rolja �nmag�t,lesz

�nmaga korl�tja, s ez a

'mintegy mozg�s' kelti

benn�nk azt az �rzetet,

hogy mozog minden;

pedig csak �nmag�ban

teszi ezt,val�j�ban,

mint m�r annyiszor

eml�tettem,nincs mozg�s;

s az is eredend�

tud�sunk,hogy val�j�ban

szabad,v�gtelen�l szabad;

teh�t a logika teremt�s�vel

a korl�tozotts�g ill�zi�j�t

mint val�s�got l�ttatja

vel�nk,ez�rt �rezz�k

sebezhet�nek mag�t

a logik�t is,ez�rt

mondjuk tudattalanul,

hogy a logika nem minden;

pedig az,s�t az is �s az sem;

se t�bb,se kevesebb;

egysz�val: v�gtelen;

ez a v�gtelen mint pont

t�kr�z�dik benn�nk,

mint olyan n�z�pont,

amely l�tni,tudni v�l

s akar mindent;

e metapol�ris k�d �ltal

nyert k�rnyezet�nkben,

ter�nkben mi is

szabadok lehet�nk – m�g

te is...:)