
Elvagyok,kszi!
Elg egy krds,nem kell tbb,
elg azt krdeznem,mi volt
az id eltt.
Ha 'nem t'om'a vlasz,akkor,
sajna,nem jr pont,de mg a
helye sem.
Hogy mirt nem?
Mert a krdsben lv voltbl
arra kvetkeztetek – az „enyhn”
spekulatv ton trtn levezetst
'mindjrt'-ra hagyva – hogy a volt
semmikpp nem lehetett -
egyszeren ,mert nem volt mg id.
A volt nem nlklzheti
az idhz ktdst,mint ahogy
a van,a lesz,a nincs s a sincs sem,
teht a helyes vlasz gy hangzik
egyetlen krdsnkre:semmi sem volt.
Ebbl indul ki most a 'mindjrt'-ot
mltjba ejtve figyelmet rdeml
elmlkedsem.
Azonnal tllpve a 'Hogyan jn ltre
a semmibl valami?' krdsen,
de csak azrt,hogy nem mondjak
magamnak ellent a 'csak egy
krds ltezik'-et illeten,kijelentem,
hogy ez a semmi igenis valami,
s ennek rtelmt mr a grgk is
formba ntttk - gy vagy gy...
Pl.: a valami mindig is volt,
csak vltozott vagy vltozatlanul
ltezett,folyton keletkezett s
pusztult – s ez fennll a mra is,
st,”kb” rkk tart...
Ha a semmit s a valamit
logikai szempontbl kt olyan
szemlletbeli ltnek veszem,
mely mindig van,s egyms nlkl
sosincs,akkor lland levsk
egyre mutat: van alapja a ltezsnek.
S e ltezs,a ltet s a levst magban
tudva, egyrtelmen abszolt,teljes.
Nem is lehet ms,mert nincs ms
ezen a fennll folyamaton kvl.
Ezrt abszolt,azaz ezrt is.
Ugyanis mindkett kln dimenzi,
egymst kizrva tartjk fenn rk
ltket,a valamiben fellelend
semmi,mint mondjuk,az a valami,
mely nincs meg a valamiben,
elvont semmiknt abszolutizlja
magt, mellyel a valami is
abszolutizldik.
A semmi ltal fogom fel,
hogy hinyzik valami,azaz az
ellentte,a valami, a valami
ltal ltom meg,hogy
nincs meg benne valami,az
ellentte,azaz a semmi.
A levsben pp lv semmiben
feltmad teht a valami
hinyrzete,a valamiben
pedig a semmitl val flelem.
A semmi puszta lehetsg
a valamiben,mely nmagban
nem teljes,viszont a valamiben,
a megvalsulsban,a valsgban,
a ltezsben abszolte az.
Teht mindkett egymssal
egyttmkdve tud abszolt
lenni,kln-kln nincsenek,
semmi sincs.
|