Mit tetszik képzelni?
Semmit. Oké,de el lehet-e képzelni a semmit?Igen ,el lehet,és nem,nem lehet.
Minden ,amit elképzelsz,valami,minden,ami valami,valahogy óvatlanul kifolyik a kezedből. Akkor mi marad meg? Ami azon túl van? Ami a valamin túl létezik,az maga a semmi,a valami ellentéte. De hogy létezhet az,ami nincsen? Lehetőségként? Hisz ami lehetőség,az még nincs,de lehet, hogy később valóság lesz,vagy ami elmúlt,az már nincs;az utóbbi esetben a létező volt a nem-létező lehetősége,azaz a létező(valami) volt semmi a nem-létező(semmi) létezése(valamije) szempontjából,illetve lett a valami semmi,a semmi meg valami.(a létrejövés folyamata a létrejövés-megszűnés kettősségének észlelhető, megtapasztalható,ésszel,értelemmel felfogható folyamata);
vagy logikai síkon: semmi nélkül valami sincs,azaz semmi sincs;de van valami(mint pl. a világ – a legtágabb értelemmel) ,így létezik a semmi is – minden,amit ésszel,értelemmel nem lehet felfogni,ami a világon túl van.
Tehát logikai síkon megmarad mindkettő. Az ész ’levés’ ,a valamiből a semmibe,a semmiből a valamibe jutó mozgása szükségszerűen jelzi a világ mint szellem mozgásának szükségszerűségét is. Mivel e mozgás folyamat,a valami-semmi folyton alakulásában nincs állandó,csupán maga a folyamat;ezt az ész valaminek tudja elképzelni,mert látni,mérni,felfogni képes. A semmit külön nem,mert ami nincs,az kutathatatlan(Parmenidész);de a valamit sem,mert mindig „elmozdul” az épp adott „ponttól”,elfolyik „valami felé” – a semmin át ,természetesen…
Tehát csak együtt a kettőt lehet elképzelni mind logikai,mind létezésbeli síkon. A semmi és a valami,már tényként kinyilatkoztatható,sosem lesz önmaga lehetősége,csak egymáséi, csak így lehet elképzelni őket…
|