Elme/nés

Nem egyszerű,de nem is

bonyolult a megállapítás,

miszerint szemet szúr az,

ha oly gyakorta szánt

okot képemre az ásítás;

'unomtól unomig' hat az

élet,nem marad más,csak

a süket mosoly,meg a

'sztárom vagy,de légy ott,

ha szembe jön,mi légyott',

sőt az idők óta idiótán

fennlakó 'le már nem

megyek,mert alfában

volnék,ha vetted' belépővel

kezdődő érzés is;

annyira nem vagyok lenn,

hogy tág határaidon túl

lebegek feletted,

mindenki felett,födetlen

fővel iszom a föletlen

kakaómat,te életlenül

élettelen,akármit nem vesz

be a gyomrom,fölöttes

élményekkel térek ki

magam elől,hogy magamhoz

térjek otthon;lakat a számon,

hogy ne kérd számon,mily

bölcselkedve emberelem

minden elem után az

összeszedett,ám kissé

szedett-vedett elme/nésem,

épp nézem,mikor nézlek,

s nem csak téged,s csak nézek,

mert szétesett arcomon a

gőg csücsül;többre nem vagyok

képes,mert ha igen,el kell

fogadnod,Isten vagyok,nem

egyéves;ajkamon gügyög

a száncsengő,hatalom nem

bír fölöttem,otthonosan

mozgok szent ikonok előtt,

nem érintem őket,s ők sem

engem,csődöt kiált érző létem,

érthetetlen érintetlen vagyok -

szerintem;csak így szerényen;

hibázni képtelen gazdagságom

elmosott könnyek közt hozza

világra a humort,mely belengi

csúcsát – az egész univerzumot;

isteni szempontból tökéletes

vagyok,de te ezt nem engeded,

hibát hibára halmozok;

szerinted;inkább húznád

fejedre a hideg fürdőt,s

röhögnél magadon,én ezt

teszem,röhögök – rajtad;

persze,magamon,s azon kívül is;

üresben megy a szenvedés;

ellenállhatatlan kacajom

tesz tönkre – téged,s minden

idétlent körülöttem;

nézlek,tehát észrevettem;

sűrűn kap agyon a felismerés,

fáj az a bizonyos,általad

felfoghatatlan(mert balga vagy)

elme/nés,mondom,Istenem

szerint nem szabad

gondolkodnom,mert az eleve

tévedés; hát ezért hasít ketté

a gond,mikor tudom,hogy

elmélkedni csak csendben

lehet,az erőfeletti erőtlenség

erejét zavar nélkül tételezve,

s mégis tréfát űznek velem,

mert velem lehet,hisz

tökéletes vagyok;e gond,

álarc nélkül,erotika,a lét

erotikája – a kettősséget

szüntetve megőrző kéjtánc;

ami gond,az nem bűn,sem

tévedés,hanem a gondolatban

született ébredés,feltámadás -

azt' semmi fennakadás;

egyszerű: ami vagyok,

az az elme/nések elmenése;

elme/nek(nyekk),tehát vagyok!:)

Szegény Descartes,

ha ezt tudta volna!

Előrébb tartanánk – te mégsem...