Lehetetlensg II.
A lt lehetsge lehetetlenl volt rtelmetlen nemltben. Most is ott van. A lt csak gy jhet ltre a semmibl,ha a semmi mint nemlt lte lttelen rtelmben lehetv teszi,hogy a ltet rtelmetlen lehetetlensggel ltrehozza. A teljes pusztuls csdje rtelme a ltnek,s rtelme a lehetetlenl rtelmetlen nemltnek is,mely rtelmetlen lehetetlensge ltal nmaga lttelen lte fell lehetv teszi,s biztostja a lt viszonyban mint felttel a lt s nmaga halhatatlansgt. Azaz a pusztuls csdje nem azonosan nem kett a teremts kudarcval. A pusztuls csdje a „lehetetlen,hogy elpusztuljon” valsga,vagyis nem ms,mint a lehetetlensg valsga s a pusztuls valtlansga,a teremts kudarca pedig a „lehetetlen,hogy ltrejjjn” valsga:a lehetetlensg valsga,illetve a teremts valtlansga.
Viszont az rtelmetlenl lehetetlen valsg rktl fogva teremti a ltet s a semmit. Ami lehetetlen,az az,hogy ne legyen nem azonosan nem kett a lt s a semmi. A lehetetlen nem lehet lehetetlen,vagyis nmaga a lt s a semmi nlkl,s nem lehetetlen sem lehet,vagyis nem nmaga a lt-s semmiben,csak ha egyik sincsen – na,ez a lehetetlen. A lehetetlensget csakis gy tudom megllaptani,ha valamihez viszonytom – „mondjuk” a lthez vagy a semmihez. nmagban nem ltezik. Lehetetlen,hogy ltezzen,hiszen az „nmagban” a „nem nmagban”-nal ll viszonyban,azaz egy olyas valamivel,mely valamilyen lttel br. A lehetetlen csak gy ltezhet,ha ltezik:lt nlkl nem ltezhet. Sajt lte erre a „tan”.Vgs esetben a lehetetlensg lte mindig fennll.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
