Az egzisztencia l�nyege

A minap olvastam egy Hegel interpret�ci�t,

s bevillant valami,tal�n hasonl�,ami Kierkegaardn�l

is, ti. hogy az individuum,ha a hegeli abszol�t

szellem apr� rezd�l�se,azaz az abszol�tum auton�m

tev�kenys�ge,�ncselekv�se,akkor a keletkez�st�l az

ellobban�sig tart� f�zisl�tben l�nyegem „csup�n”

annyi,hogy r�szt v�llalok az abszol�t szellem

fejl�d�s�ben,mik�zben – ha m�r Hegeln�l tartunk -

megsz�ntetve meg�rz�d�m,azaz egy teljesen m�s

min�s�gben,de m�gis csak fennmarad l�tem...

Teh�t hogy is van ez?

Fenn kell,hogy maradjon! S csak �gy teheti ezt,

ha valamik�pp – mint ahogy Kierkegaard is tudta -

f�l� kerekedik az abszol�tnak,azaz az egzisztencia,

az egyedi l�tforma nyeri el mag�nak az abszol�t

jelz�t – magyar�n sz�lva az individuum l�tez�se

az �ltal�nos f�l�tt �ll.

Hogy lehet ez?

Szerintem,ha Hegel rendszer�t maga ellen

ford�tom,megsz�ntetem azt a probl�m�t,amit �

nem oldott meg – tal�n,nem is akart – hiszen

ha valaki tov�bbviszi,l�nyege meg�rz�dik,s

�j – fejlettebb - k�p�ben l�tezik majd – szint�n

csak egy darabig – a j�v�ben. Ez pedig maga

az egziszt�l� l�tez�,az egyedi l�tforma mint

abszol�tum,az �ltal�nost ural� individuum,

az objekt�v l�tez�st mag�val a l�tez�ssel

fel�l�r� szubjektum...

Teh�t az �ltal�nost �s a k�l�n�st �tv�z�,

tov�bbfejleszt� konkr�t szellemi megnyilv�nul�s,

l�tez�s megsz�ntetve meg�rzi a b�rgy�,b�r igaz�n

az�rt nem neglig�lhat� abszol�t szellem egyed�li

val�s�g�t,s eme ut�bbi igazs�g�t az egyedi,konkr�t

l�tez�sbe transzform�lva hoz l�tre egy �j l�tform�t,

melyben a szubjektum,a k�l�n�s,az egy�nis�g

sosem lobban el,sosem sz�nik meg teljesen,

nem lesz az abszol�t eg�sz elhantolt r�sze,

hanem a k�l�n�s�k �sszehangolt egys�g�ben

pl�nt�lja saj�t eg�sz�t,ahol az �sszehangol�s�rt,

egys�g�rt felel�s energia nem m�s,mint az

egy�n egziszt�l�s�b�l,szellemi faktum�b�l

fakad� intelligibilis �rad�s – mindenek feletti,

mindent �sszetart� szeretet.

�m ehhez kell a sz�tsz�r�d�st fenntart�,

sz�ttart� energia �n�ll� – a l�tez�kben fejl�d� -

l�tez�se is,hiszen e n�lk�l nem lehetne egys�gr�l,

vagy ak�r a kollektivit�st objekt�v-logikai l�tk�nt

t�telez� l�telvr�l – Istenr�l besz�lni...

Itt j�n k�pbe a k�tf�le energia,a kett�ss�g tudata.

Miel�tt ki�t�ln�nk,hogy az �sszetart� er�t,

a szeretetet a j�,azaz Isten k�pviseli, a sz�ttart�t

pedig a rossz,Lucifer k�pzi,gondoljunk arra,

hogy mindkett� a l�tez�s �ltal,a k�l�n�s,

konkr�t form�k l�tez�s�vel ker�lt a tudatba,

az egyedi tudatba mint a val�s�g, a vil�g

egy lehets�ges magyar�zata,mintegy

a kett�ss�g t�tel�t bizony�t�sok �ltal t�telez�

objektivit�sk�nt,s �gy nincs arra teljesen

elfogadhat� – ezt ellent�telez� – magyar�zat,

mi igazz� tenn� azt az elk�pzel�st,mely szerint

eme objektivit�s az �t sz�l� l�tez�s f�l�

emelkedik...

Nem lehet a priori Istenb�l kiindulni,s majd

dedukt�v levezetni,hogy ti. Bel�le sz�rmazunk,

bel� is t�r�nk vissza,k�l�n�sen �gy,hogy

Bel� halunk,s lesz�nk a nagy semmi – ugyan m�r!

Egy elk�pzelt fogalomb�l(Istenb�l)kiindulva,

melyr�l sosem lesz val�s fogalmunk – nem v�letlen

abszol�tiz�ltuk,�gy k�nnyebb elhinni,hogy l�tezik,

s�t hogy egyed�l � l�tezik – mi jogon

gondoljuk bizony�t�snak,jaj,esetleg t�nynek

azt az elj�r�st,mellyel �ll�t�lag Hozz� jutunk?!

Miben hisz�nk?Egy �res fogalomban!

Mi�rt nem ink�bb �nmagunkban???

Benn�nk mer�l fel az,ami istenn� n�vi ki mag�t.

�s ha mi vagyunk istenek,k�l�n�s l�mp�sok,

melyek f�nye egybe – egys�gbe – olvad?

Ezen egys�get l�trehoz� egyedi er�ket ki veszi el

t�l�nk?Maga a f�ny mint t�net(Isten)?

Ez az egy �ltalunk egy,mi vagyunk az Isten,

m�gpedig egy olyan Isten,mely meg�rzi,

eredend�en b�rja sokszoroz�d�,s egyben

e sokas�got eggy� var�zsol� erej�t,e kett� n�lk�l

nem lehetne Isten.Merthogy a sok,s a m�g

t�bb�,teljesebb� fejl�d� egyek,melyek nem az

Egyb�l,hanem a semmib�l j�nnek l�tre,�lland�an

szervez�dnek,l�trej�nnek,keletkeznek egym�s

f�ggv�ny�ben, ennek logikai k�vetkezm�nye,

szerintem,az Egy - legal�bb annyira abszol�tak,

mint az a semmi,melyb�l vil�gok sz�letnek...

Teh�t Kierkegaardot is tov�bb kellett gondolnom!

Vehetj�k a semmi �s a valami kett�s egys�g�t

egynek,egyetlen l�tez� folyamatnak,azaz

l�tez�snek,de akkor azont�l,hogy a l�tez�st

r�szes�tem el�nyben,ezt a l�tez�k n�lk�l

nem tehetem,teh�t a l�tez�k lesznek azok,akik

prim�r jogot �lveznek m�g egy hegeli rendszerben

is.S�t! Igaz�n benne nyer �rtelmet.Hegel az

egyed�li t�ptalaj,melyben igazz� sarjadhat

az egzisztencia.Mert annyira dinamikus a

dialektik�ja,hogy elker�lhetetlen�l �nmag�t is

tov�bbgondolja.F�l�lm�lva az abszol�t

szellembe torkoll� z�rt rendszerk�nt

m�k�d� szellemi l�tez�st,melynek v�gc�lja

mint r�sz az eg�szben eddig volt,azaz

�nmaga,az abszol�t szellem,ellent�telezi

a l�tez�s t�ny�b�l k�vetkez� dialektikus

l�p�s,ti. hogy abszol�tk�nt a szellem csak

�gy tud fejl�dni,ha objekt�v l�te nem

�nmag�t helyezi el�t�rbe,hanem felt�rv�n

a tudat sz�m�ra szubjekt�v felt�telrendszer�t

e tudat �nmag�ra eszm�l,s �r�k sokas�g�nak

f�ggv�ny�ben tov�bb�p�ti az abszol�tk�nt

el�felt�telezett objekt�v-kollekt�v szellem�nek

abszol�t �rt�k�t. Ez�ltal v�lik vil�goss�,hogy

az abszol�t jelz� szellem�nk eset�ben

objektivit�s�nak t�k�letes elvk�nt l�t�re,s

a szellemek mint istenek �nmegval�s�t�s�ra,

�nmag�t �r�kk� fel�lm�l� l�tez�s�re

�rtend�. Teh�t a tudat sz�m�ra m�r az lesz

elfogadhat�,logikai �ton pontos el�rel�t�s,

hogy az abszol�t szellem,mihelyt a semmib�l

szubjekt�v l�tez�k�nt,individuumk�nt

megjelenik,m�sokt�l f�gg� keletkez�s�nek

objekt�v-logikai alapj�t �nmaga el�tt

�r�k t�rv�nyk�nt bel�tja,s e t�rv�nynek

megfelel� l�tez�st produk�l...

E l�tez�s objekt�v-logikai l�t-neml�t�vel

egy�tt �ll abszol�tk�nt mindenek felett.

Szint�zise �nmaga egyedis�g�nek

egy�ttl�tbeli l�tfejl�d�se.

Teh�t Hegel rendszere mag�ban hordozza

e ki nem mondott,kifejtetlen l�tigazs�got.

Kierkegaard �tmenetet k�pvisel:

objekt�vb�l a szubjekt�vbe,az abszol�t

szellemet megfosztja abszol�t l�t�t�l,s

az egzisztencia els�bbs�g�t hangoztatja,

fel�rt�kel�dik az �n�ll� individuum l�tez�se,

l�tez�s�nek l�nyege.

Nyilv�n tudta,hogy Hegel rendszere n�lk�l

ez nem siker�lt volna, s azt is,mit �n is

tudok,hogy Hegel rendszere az egyed�li

ok,hogy a benne m�g ellobbanni k�sz l�tez�

nem �r�kre lobban el,hanem a hegeli tri�d

dialektikus mozg�s�nak k�sz�nhet�en

�nmaga egyedis�g�t fokozza ott,hol az

abszol�t szellem mint l�telv �rv�ny�t

sosem vesztheti,azaz �nmag�t egys�gben

l�t�,egynek tud� sokszoroz�dni k�pes

tud�sa k�zeg�ben,melynek abszol�t

eg�sz�t az abszol�t semmi t�telezi...

S ez t�bb,mint k�ptelens�g,t�lmutat

az eddigi mindenen – �r�kk� tart,ez minden!

Hegel szelleme �r�k fejl�d�s;a szellemek

koh�zi�s erej�ben mindig fejlettebb

�nreprodukci�j�ba torkoll� v�gtelenbe

halad�s;nem fejl�dhetne,ha nem lenne

a komplex l�tez�k f�ggv�ny�nek

�r�k t�tele,melynek bizony�t�sa csak

tudatos l�tez�ssel igazolhat�.

Egy l�tez� nem igazolhatja,ha egy marad,

Ez�rt mikor az egy mint l�telv,mint

teremt� gondolat(ez az egyetlen teremt�

gondolat,mely mindenkiben ott van)

a semmib�l valamiv� v�lik,m�r elv�nek

megfelel�en sokl�tbe zuhan(„b�nbe esik”),

hogy fogalma �rtelmet nyerjen;persze,

e gondolatot valaki gondolta,gondolja,

nem bizony�that�,hogy egy valami,ill.

valaki alkotta meg egykor;azt viszont

tudjuk,hogy mindenben benne van,s

csak �gy jut �rv�nyre,ha sok marad

�r�kre,mert csup�n �gy m�k�dik a

dialektikus fejl�d�s,�m ha �r�kre

sok marad,akkor k�nnyen elk�pzelhet�,

hogy eredend�en is sok volt,s a v�gtelenbe

ny�l� keletkez�snek eleje sem volt,azaz

a v�gtelenb�l j�tt – l�tott,de sosincs v�ge!

Mint egy eg�sz-s�gbe oltott j� t�sszent�s;

nem tudni h�ny l�tez� ingerelte,hogy

megval�suljon – szerintem,nem egy!

Ha m�gis egy,akkor eme egynek is

keletkeznie kellett,de mib�l,s hogyan,ha a

semmi f�ggetlen abszol�tumk�nt nem

l�tezhet,mert akkor a valami f�l�tt �llna

abszol�ts�g�n�l fogva,teh�t nem l�tezne

egy l�tez� sem.A valamit�l f�gg� semmib�l

keletkez�s pedig v�gtelen el�zm�nyre utal,

azt bizony�tja,hogy nem volt abszol�t

keletkez�s.De azt is,hogy mindig van

keletkez�s,vagyis maga a keletkez�s

abszol�t,nem annak ideje.

A tudatm�dosul�s mint a mindig �j

�nmag�ra eszm�l� tudat �nmozg�sa

az abszol�tum;a „b�nbe es�s” is

tudatm�dosul�s,senki sem eml�kszik arra,

mi volt el�tte,mert �j alkot�sa meghaladta

el�dj�t,s mint minden �jsz�l�tt,el�sz�r az

�jhoz igazodik,s miut�n meg�rtette,

van es�lye a meg�rz�tt r�gi felismer�s�re,

hogy ne feledje,mi�rt lett az,ami,s jelen�ben

mik�nt lehet m�s a j�v�ben.

Sz�momra a vil�g keletkez�se egy tudatel�ttes

tudat�llapot,melyben a m�g m�sk�pp tud�

tudatok kifejtett�k �r�k tudatelv�kben rejl�

erej�ket,azaz fizikai s�kba z�rt�k nyitott

l�telv�ket.

A vil�g keletkez�se el�tt m�g ny�ltan

�rz�kelt�k,tudt�k,hogy mi�rt vannak.

Tud�suk a tudatuk �rtelm�t �rz�kel�

�rz�kel�s volt,bels� vil�guk nem l�tezett.

Teh�t k�lvil�gtudatuk sem volt m�g.

Fejletlenebb eg�szk�nt egyszer�en

�rz�kelt�k egym�st,�rz�kel�s�k egy-eg�szbe

kov�csolta egyedis�g�ket.Mikor m�r teljesen

�rezt�k a mindent �tfog� tudatelvet(itt

m�g tudatval�s�got),betelt a m�rt�k,s ugrott

egyet tudatuk – ez�rt gondoljuk,hogy

semmib�l sz�letett az egy,vagy hogy

abszol�t szellem �radt sz�t egyk�nt,

hogy eggy� v�ljon �nmag�val,miut�n

teljesen megval�s�totta �nmag�t m�sl�t�ben,

azaz fizikai l�tform�v� fejl�d�tt alakj�ban

kiteljesedett szelleme tov�bbfejl�d�tt,

s k�sz visszat�rni �nmag�ba,mag�nval�j�ba,

hogy �j tudatra �bredjen abszol�t nagys�ga.

Eme ugr�s mint teremt�s m�dos�totta

tudatuk min�s�g�t,s �j �rt�kkel gazdagodott:

bels�v� v�lt a val�s�g(igazs�g),elvv�

sz�k�lt,hogy el lehessen gondolni,vagyis

elkezd�d�tt a fogalomalkot�s,a gondolkodni

tud�s id�szaka,s ez�ltal lehet�v� v�lt

a k�lvil�g l�nyeg�nek meg�rt�se,

tov�bbgondol�sa...

Most �pp ott tartok,hogy nem igazolhatom

azt az elm�letemet,mely szerint �ltal�nos

Istenem az egyesekben megl�v� l�telv

objekt�v vil�gba vet�l�se.

Mert ha mindent e l�telv hat�roz meg,

s�t ir�ny�t,akkor e programnak oka van,

azaz alkot�ja - nem der�l ki sz�momra,

hogy h�nyan is vannak,ill.hogy egy-e

az ok vagy nem - te j� Isten!