Levl egy bartnak
Porszemnyi ltem zavaros vilgt
Felfedezni vltk kutat szemeid.
Kirlyok kzt aprdknt szltam,
S te mgis nyjtottad lthatatlan kezeid.
Szavaid szln szenderg mosolyod
Hangtalanul ert nttt belm,
Magmaknt fortyogott elfojtott vilgom,
Biztatsod ltal az utat meglelm.
Ki vagy Te,kinek kpeitl
Trdre borul a vilg?
S szneidtl kivirul minden kopasz g.
S meghajlik,ahogy cirgatja a hst szl,
Pirkadatkor,mikor a nap csillagos gybl kl.
Ember vagy!Egy kedves bart!
S lelkem,lelked gykern himblzva
lni fog,s most is l tzn-vzen t! |