Pro Deo – Probitas II.

Isten omniperfectum,nincs meg benne

a hi�ny,hi�nyzik bel�le a hi�ny...

teh�t megvan benne az,ami hi�nyk�nt

nincs,azaz a hi�ny – k�sz a paradoxon;

vagy csak egy feloldhat� ap�ria?!

A perfectio vesz�lyes sz�,mag�ba

foglal mindent – infinitas divina;

a paradoxonok l�te is azt bizony�tja,

hogy nem szenved hi�nyt semmiben,

nincs korl�tja – omniperfectio...

Mikor azt mondom,hi�nyzik bel�le

valami,t�k�letess�g�t csorb�tom,

viszont mikor a valami maga a hi�ny,

s ez hi�nyzik,akkor a semmi hi�nyzik,

azaz nem hi�nyzik semmi sem,

�gy t�k�letess�ge teljes marad;

T�k�letes,mert hi�nytalan,minden

szempontb�l korl�tlan,�gy a hi�ny

hi�ny�nak megl�te nem m�st bizony�t,

minthogy Isten a felt�teless�g felett

�ll,nem r�szes�l semmiben,viszont az,

ami felt�teles, r�szesedik Istenben...

A hi�ny csak oly k�zegben �rhet�

tetten,ahol valami felt�telhez k�t�tt,

mint ahogy maga a valami is felt�tele

a semminek;a hi�nyr�l is az�rt tudok,

mert felt�telezem a hi�nytalans�g

megl�t�t – a hi�nyb�l k�vetkeztetek

a hi�nytalans�g l�t�re;viszonyuk

m�gsem egyen�rt�k�,nem azonos

m�rt�kben rendel�dnek egym�s

mell�,mivel az ,ami t�k�letes,

m�rt�ken fel�li is egyben,azaz ahol

a hi�ny fenn�ll,ott a korl�tolt l�t

uralkodik,teh�t minden v�ges �s

haland�;ehhez nem idomul az,

ami v�gtelen �s halhatatlan,

�m ford�tva igen...

Minden,aminek van neml�te,

r�szt v�llal a felette �ll� l�t

energi�j�b�l – cseppnyi muland�s�g

a v�gtelen �ce�nban...

A neml�t - l�t kett�ss�ge mint logikai

alap,s a bel�le sz�rmaz� bonyolultabb

egys�gek mint a l�tez�k v�gtelenbe

fut� rendszere az�rt vannak,mert

a v�gtelen egyszer�s�g – simplicitas -

v�gtelens�g�n�l fogva ugyan nem

engedi meg,hogy �nmaga r�szekre

tagol�djon,ill. hogy v�ges

alkot�elemekb�l �lljon,

de mivel felt�tlen,azaz nem f�gg egy

felt�telt�l sem,viszont neml�t sem

lehet,�nmag�t nem sz�ntetheti meg,

megengedi,ill.szabadon engedi azon

gondolatait,mellyel megteremti

l�tez�it,s l�tez�iben �nmaga

hi�ny�nak r�szlegess�g�t – tudnak

Istenr�l - a neml�tb�l l�tbe v�lt�

fejl�d�s lehet�s�g�t,�gy szeml�lheti

�nmag�t v�gtelen k�zvetlens�g�vel;

mindezt szabad akarattal teszi...

Ugyanis a t�k�letes szabads�g nem

f�gg att�l,hogy nem tudja �nmag�t

elpuszt�tani;mivel semmi sem tudja

elpuszt�tani �nmag�t teljesen,teh�t

sz�ks�gszer�s�ge is t�k�letes,

ezzel v�delmezi mag�t az �npuszt�t�s

lehet�s�g�t�l;ez egy olyan nemtud�s,

mellyel tud�s�t a m�ss�g f�l� helyezi,

�m �gy,hogy abszolutiz�lni m�gsem

tudja – m�gis t�k�letes,hiszen

tud�sa nem lehetne az,ha lehet�s�g

ny�lna arra,hogy ne legyen;

�gy �lne,hogy f�ggne a hal�lt�l – ez

eset�ben lehetetlen...

Az abszol�t semmib�l sosem lesz

valami,pl�ne,abszol�t valami;

az abszol�t szabads�g sem engedi

meg az abszol�t kell�s sz�ks�g�t;

�gy teh�t meg�llap�that�,hogy Isten

nem lehet abban az �rtelemben

abszol�t,hogy mindenek feletti,mert

�nmaga felett nem lehet;

e lehetetlens�g sem abszol�t,mert

akkor �nmaga sem l�tezhetne,

merthogy l�te �ltala lehetetlen volna...

Viszont t�k�letes,�s csakis �gy lehet

t�k�letes;az�ltal,hogy b�rja a

t�k�letes hi�nyt,tud hi�nytalanul �lni,

mindenek felett d�nteni;tudom,

megfogalmazhatatlan Isten maga,

nem lehet egy fogalmat sem �gy re�

akasztani,hogy �tfogja teljess�g�t,

de ez is pontosan azt bizony�tja,

hogy egyed�l � t�k�letes – ember

nem lehet soha...