„A nem-ltez nem ltezik” bizonythat,ha nem nyelvi szempontoknak vetjk al,hanem tartalmi nzpontbl vizsgljuk meg a krdst. A nyelv nem mindig fedi a valsgot,ezrt szempontjai, felttelei azon esetekre,mikor nem fedi,nem rvnyesek,nincs ltalapjuk.
Teht mikor azt mondjuk,hogy a nem-ltez nem ltezik,azaz nincs,akkor a nyelv hasznlata csupn arra vonatkozik,hogy mi a valsg. A valsg ebben az esetben:a nem-ltez nem alany,hanem semmi,olyan hiny,mely nlkl nem lenne a ltez. Teht hinya ltezik azltal,hogy minden ltez. A hinyt csak a ltez ltal lehet elgondolni,a nem-ltez ltal nem.
A nem-lteznek nincs eslye arra,hogy ltrejjjn,hiszen ha ltezne,akkor a ltez nem ltezhetne. A hiny lte viszonylagos,mert nlkle nem lenne egyik sem. Viszont a hinybl sosem lesz nem-hiny,azaz a nem-ltezbl sosem szlethet meg a ltez.
A lehetetlensgbl nem lehet lehetsg,ha a vilgrl mint „egszrl”s a nem-vilgrl mint „rszrl” beszlnk. Teht itt a vilg maga a ltez,a nem-vilg pedig a nem-ltez.Amennyiben a vilg egszknt ltezik,gy rszknt is. Tudjuk,hogy egsz lte hatrtalanul nagy,s rsz lte hatrtalanul kicsi. Hatrtalanul nagy lte megegyezik a hatrtalanul kicsivel.
Itt a folytonos ltezsrl esik sz,melynek „se vge ,se hossza”. Nem mreteket lt,hanem mrtket kpez,mely ltal a ltez mrtkre vltozik,s teszi ezt a vgtelensgig.Vltozsnak nincs hatra,akkor mikor a hatrtalansg megegyezik vgtelensgvel.
A vgessg csupn a mrtk ltszata. S mivel a mrtk a ltezs sorn kpzdik,a vgessg sem lehet msutt. Teht nem tudunk msrl tudomnyos rtekezst folytatni,csak a ltezrl. Ezrt is mondja Parmenidsz,hogy szmunkra csak a ltez ltezik,a nem-ltez nem. A nem-ltez nincs,ltszata a hiny,mely kpletes rknt csakis a ltezben theti fel a fejt. Fogalma ltszat,res halmaz. A nem-ltez a lehetetlensg kategrijt ersti,mert ha ltezne,ltvel kitrln a ltez ltt. Semmi sem ltezne,gy n sem.A nem-ltez „lte” pusztn a ltszatban dereng utals arra,hogy nem lehet.
A nem-ltezt, mivel nincs, elgondolni sem lehet. Ami a lehetetlensgen bell van,azt lehetetlen elgondolni. A lehetetlensg semmilyen formban sem ltezik,s ha nem ltezik,akkor csak nem-ltezknt nem ltezhet,ltezknt nem. Teht a nem-ltez egyes-egyedl a ltez ellenttelezse,mely nem lehet ms,mint az sz termke,azaz egyfajta ltez.
gyhogy brmilyen kettssg merl is fel ,a szellem mozgsban,mozgatsval merl fel,hiszen a ltez csak nmagban tudja elgondolni azt,hogy van,hogy kettssgknt is ltezik,s mivel vgtelen,gy az „nmagn tl” nem ltezik. Illetve szmra nem lehet,el sem gondolhat,ki sem mondhat. Egyszval:ami nincs,az nincs...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
