Lakonikusan,m�g mit nem!Fejezzem ki l�tr�l alkotott elk�pzel�sem kurt�n,szenvedjek sz�zsugorban,mint l�gypiszok a h�f�dte pamlagon?Ink�bb j�jj�n a v�g,s kezdje bel�m nincstelen elej�t!Sz�noki teend�k c�lba tal�lnak,ha kifejtem l�trajzom velej�t! Ceruzav�g akaratom soksz�ge,pontba s�r�s�dv�n l�tre karcol,hogy �nmag�t �jrasz�lje.Ceruza vagyok, Buddha-h�ncs a teljess�gben.Akaratom hajtja,�zi �nn�n fark�t.Meg kell sz�nnie,hogy megteremtse �nmag�t.De az akarat nem pusztulhat az �ltal,hogy akar,mert akar�sa v�g�n a nincs-akarat l�tben marad�s�hoz sz�ks�ges l�ttudat l�tez�s�t biztos�t� els� akarat mindig ott van.Tudjuk,hogy �nmag�ban nincsen,azaz ha m�r „testet” �lt,akkor„testb�l” t�lt. Mi az ,ami akar?Az,ami teremt,ami tudja a teremt�st,vagyis uralja azt,hogy akar – az els� tud�.Ki �? A term�szetben huny�.Mivel teremt,tud,teh�t tudat,ink�bb ki �,mint mi,ha m�r �l�nek,s�t embernek nevezem magamat.Nem lehetek kiindul�pont,mert nincs pont,s v�geredm�ny sem,mert az is csak egy pont (lenne).M�gis kezd�dhetek,mert „helyem” van hozz�,v�gz�dhetek,mert hat�rt szab a „hely” mint jelens�g,mint szeml�letem oda�tja.Helyem van a nagyvil�gban,ki ezt tudja,idebent van.Nem tudom,hol,nem �rdekel.Nincs neve,sosem volt,s nem is lesz,ak�rhogy is h�vod.Nem nevekkel untatom,nem sz�kincsem koptatom,valahol,az �rzelmek durva l�te felett,hol az �rtelem is meghajol,sz�narany cseng�k halk z�g�sa felel,tudom.N�vtelen�l a h�tt�rb�l sz�rja kincseit,szerelmek k�nnyeit,levedlett ruh�ja felvil�gomon pomp�zik,hol sz�m�t minden,mert oly k�lcs�n a v�ge,mely learathat�.K�pembe dobja a vil�g,el nem ker�lhet�.Ez lenne ide�tr�l v�gzetem,tetszik nekem ,mert feldob,lebegtet a friss leveg�n,kih�v�s �s k�zdelem,megannyi jutalom,hogy emberl�tem fejl�dhessen.Felszabad�t a tudat,hogy rabs�gban �ltem,m�g v�gzetemre nem tal�ltam,ugyanis amint bel�tom v�gteljess�gem,azaz figyelmem al� vonom v�gr�l sz�l� teljess�gem,felismerem v�gzetem.Ebben seg�t,ki nem sz�l semmit,csak felemel,hogy bel�ssam a vil�got,mely n�vtelen�l honol minden�tt - bennem is.