Humbug az egész
Valamikor régen,mikor Humbug Béni
valahol a sötét létszakában barangolt éppen,
történt meg az eset;
humbugolt egy sort,mert nem találta
a pontokat;ha megtalálta volna,nyilván
az egy humbugnyi sor helyett sörrel
vigasztalódott volna...
Még mielőtt megártott volna neki
a sok keresés,megállt Görcsoldó
Mari néni könnyfakasztó termete előtt,
és leesett az álla...
Megvilágosodott!Írt is egy sor
meditációra valót.
Így lett hát guruja Humbug Béninek
az a Mari néni,aki addig oldott,toldott
meg taszajtott az ügyön,míg hamarjában -
váljon mindenki őrületére e rettenet -
megszületett az,amitől rettegett mint
világtalan - Tréfa Lét életre keltve világgá
folyt álmában.
E riadalomból lett úrrá mindaz,amit most
már bátran,sőt,még bátrabban kozmikus
csődnek nevezek.
Rendlátó miatyánk gyorsan magához
tért,s még gyorsabban ejtette a felejtés
ködébe azt,hogy vicc az egész;
de annyira,hogy Mari néni görcsoldója
nélkül nem bírná szusszal senki sem.
Még én sem!
Ezért szusz nélkül röhögöm ki Guru
Marit, humbug padavanját meg a
„miatyánkos” tréfabecsináltat,ki
világtalanból lett világos;
De mi van,ha béna Béni nem igazán
béna,s megtalálja pontjait?
Akkor világos sör lett volna?
Alig hiszem...
Felhívom a figyelmet egy apró
paradoxonra!
Ugyanis ha idő előtt megtalálta volna
Humbug Béni a pontokat,még
világtalanságában világtalan sört
ivott volna,s gondolom, annyit,hogy azt
is elfelejti,hogy mit is csinált
pontszerző akciója során;
valószínű keser' nedűje mély álomba
ringatta volna,s ezzel rögvest kerülte
volna Mari „guru” nénit is...
Meg az egész világteremtés lehetőségét...
Még jó,hogy nem találta meg,ugye?
|