A létező egy
A létező egy - szól a régi mondat. Ha a létező egy,akkor nem sok,nincs rajta kívül semmi más,vagyis határtalan,sem eleje,sem közepe,sem vége.Ha itt sincs,ott sincs,akkor sehol sincs.Ha sehol sincs,akkor nem egy, s nem több,azaz egyik sem.S ha egyik sem,akkor nincs,azaz mennyisége az "egyik sem".
A létező egy - szól a régi mondat.Ha a létező egy,akkor mindenütt egy,végtelenül kiterjedt,egyként végtelen."Egy"-sége a végtelen.A végtelen maga az egy.S mivel létezik végtelen,így létezik az egy is.Ha már létezik az egy és a végtelen,akkor létezik a több is.De ha így van ,akkor határuk is van.Végesen határolt dolgok végtelen sokasága egyként határtalanul terjed ki,azaz mennyisége mérhető s mérhetetlen.
A LÉT
Kétségtelen,hogyha kételkedem,akkor létezik valami,amiben nem kételkedhetem:ez pedig a kételkedés.Ha nem kételkedem abban,hogy létezik a kételkedés,akkor abban sem,hogy létezik a nem-kételkedés.Ha létezik mindkettő,akkor van valami,ami miatt léteznek.Aki kételkedik,ő maga a kételkedő,mikor nem kételkedik,ő maga a nem-kételkedő,mikor egyiket sem teszi,ő maga a LÉT ,a lét és nem-lét abszolútuma.Mikor mindkettőt teszi,ő maga a LÉTEZŐ, a létező és nem-létező abszolútuma.
|
Mikor egyiket sem teszi,nem-cselekszik,nem-létezőként cselekszik,tehát létezik mint abszolút LÉT,mely ebben az esetben nem más,mint az abszolút NEM-LÉT ,a véges lét és nem-lét abszolútumaként fennálló LÉT NEM-LÉTbeli élete,vagyis NEM-LÉTEZŐje.Mikor mindkettőt teszi,akkor cselekszik mint cselekvő lét,azaz LÉTEZŐ,mely véges létezését és nem-létezését abszolút módon tartja fenn önmaga számára.Ez nem más,mint az abszolút LÉT létezése,azaz a LÉT abszolút LÉTEZŐje.
Mihelyt másképpen létezik,abszolút értelemben nem létezik,önálló léttel nem rendelkezik,tehát nem létezik.
Egyedül a LÉT létezik,abszolút s nem abszolút értelemben.Egyedül a LÉT nem létezik abszolút s nem abszolút értelemben.
Mikor a LÉT NEM-LÉT,abszolút értelemben rejtett; rejtett létként létezik,nem rejtettként nem létezik,abszolút értelemben NEM-LÉTEZŐje a nem-rejtettség LÉTének.LÉTén kívül nem létezhet.LÉTén kívül abszolút NEM-LÉTként nem lehetne NEM-LÉT,mert semmi köze nem lehetne magához a LÉThez.Abszolút értelme sem lenne,mert nélkülözne minden vonatkozási alapot.
Mikor a LÉT LÉT ,abszolút értelemben jelenlévő,teljességére hangolódva érzékelhető,tehát nem-rejtett s rejtett egyben.LÉTként abszolút LÉTezve hordozza magán jelenségét és valóságát.Nem külön-külön,hanem abszolút EGYségével.
Ezért a LÉT soha nem lehet,csak LÉT,vagy NEM-LÉT,hanem mindkettő egyszerre,abszolút EGYségével LÉTezik s NEM-LÉTezik,abszolút EGYségével nem LÉTezik,s nem NEM-LÉTezik,azaz abszolút semleges LÉTének köszönhetően a LÉTezés lehetőségének szabadsága végtelenül nagy.EGYszerűen abszolút.
A LÉTezés a LÉTrehozás,azaz a LÉTre ébredés jelenléte.A LÉTrehozás a LÉT valósuló lehetősége,folyton változásán megjelenő mindig ugyanúgy jelenlévő LÉTe,abszolút origóján mozgó értelme.
|