�me,a csoda

�m,hov� vezet,

ha bet�r hozz�m,

s lakomon fordul egyet;

v�rszomja fejbe k�lint,

nem t�vozik mint v�szek rohama,

csak a veszend�k nyom�n halad tova;

felajzott kedv�n ragad torkon,

s lakom�t �l porh�nyi �zeken,

dics� sz�vem ily k�rs�g idej�n

elbukik id�tlen pillanat�n,

s h� t�rsul szeg�dik

daimonom ifj� tollnoka,

kinek szav�t mindenki felismeri,

mert harag � a jav�b�l,

a m�reg sz�noka;

�me,a csoda,

ha magamhoz t�rek,

s levit�zlett uramat csapra verem,

hadd folyjon csak l�tem feneketlen

medr�be,mert t�bb� �n m�r

nem f�lek, vagy ne legyen

a kortalan �jnek f�nyl� csillaga,

ne legyen soha...