  
  
  
 
                                                                               
A somolyg... 
 
 
 
 
Hirtelen tletbl kiindulva kaptam magam, 
s gyalog indultam napvilgos utamra; 
 
lpteim 2 mteres htszllel suhantak 
a plyaudvarra. Hatreset...Alig vrtam,hogy 
kedvenc helyemre rjek,s a megszokott 25  
percet 10 alatt „fussam”.De valami  
kzbeszlt... 
Valami,amitl oly cseng fogalmaim  
halvny kdistenn foszlottak az elhal  
szlben,tikkadt  szemei porr gtek... 
 
Valami,amirl idtlen idk ta eszmnyek  
szletnek,s rtelmetlen hsknt halnak  
kisemmizett harcmezk elfoly gykerein... 
 
Arcpirt csendemet sepercnyi gondolatok  
trtk meg: "Ki vagy te,kitl vd az,mi  
biztonsgt lembe  helyezi,mi rtelmet ad, s  
remnyt a lleknek – puha kezt szvembe  
temeti? 
Mirt nem maradsz mg,hagyod rm mar 
knnyeidet,s leszel valsg,nem holmi vgzet? 
Mirt nem?Hisz' n is itt llok  
-megkvlten eltted... 
 
Ne mondd,hogy nem vagy,mikor parzsl 
sejtjeim szomjad oltjk,s vad tncot lejtenek 
kvr rzsk lankin,viharfelhk rlten  
kacagnak,s megszll bennnket az lmos  
esillat. 
Ne mondd,hogy alszom,mikor sikolyod 
otromba jeken harangot ver, 
 
s ltom,hogy kpembe rhg rkzld  
tengere... 
Ne mondd,hogy egyszer szllige lettem, 
mely hullmaidra pillant,,vgytalanok  
fellege,s nyugalmt irdatlan ltem torkba  
leheli!  
Mg ha knok kzt is hullnk hs rnykodba, 
inkbb engedj utamra,s lgy kortalanok  
szent dve,gy nem kell vgynom Terd 
  - a hajnali napsugr mr 
 
somolyg szemeinkbe feledett...! 
 
  
  
   |