Szeretlek...

Szeretlek
Északi élet,
odúmba zárt
holtfekete bánat,
veled vagyok,
égő kábulatban
csókolni féllek.
Sivár kezeimben
tombolnak a vágyak,
meglépek,s arcod pirosán,
mit szívem úgy kíván,
kérdő fájdalommal ugyan,
de megtérek,
torkomra forrt őrülettel
tombolni kész
merszem végtelened
súrolja,ajkam,
mosolyog szelíden
szép szemeidre
- gyógyír vagyok
tenéked.
|