Érthetően





Induljunk ki abból,
hogy a feltétlen ugyan
független a feltételestől,
a feltételes nem független
a feltétlentől!
Oké,de honnan a létmegérzés,
a létértelemből fakadó belátás,
a gondolat,idea,hogy Isten
létezik?!
Csak úgy kaphatok benyomást
arról,hogy Isten van,ha Isten
mint nemlét,igaz,nem függ
tőlem,függésben tartja létem.
A függés feltételez valamit,
ami összeköti a feltétlent a
feltételessel,egy láthatatlan,
nem mérhető csatornát,
melyen át folyamatosan
kapom a változáshoz
szükséges lendületet,ideákat.
Így Isten ideája is könnyen,
azaz szükségszerűen elmémbe
fészkeli magát;ennek tudata,
háttértapasztalata a filozófia
nyelvén átélhetetlen,élmény
nélkül való;esetlegességemből
fakadóan közölhetetlen,ugyanis
elvétem a valóságost,az
igazságot,nem oldhatom meg
logika mentén az igazlét
misztériumát.
Viszont amit kapok Istenről,
bár a függést fenntartó alapban
marad,ideája megfogan az
elmében,felfoghatóvá válik léte;
érthető csupán a létmegérzésben
lesz,tőle függetlenül soha.
Fölösleges magyarázni,mert
esetleges válaszhoz jutunk
mindig.
Tehát mivel minden állításom
csak hamis lehet,maradjunk
meg az Istenélmény-forrásnál,
ennél többet nem tehetünk.
Köszönöm szépen,remélem,
érthetően fogalmaztam;
igaz,hamis volt mindaz,
amit mondtam - a létfelfogó
megérzésben majd megérted
Őt létmegértő alapodban...