Annyi mindent mondanék...

Annyi mindent mondanék,

világ hangján kiáltanék!

Nem tudom szavakba önteni,

csak nyelvem ölteni,

betűk közt tévelyegni,

szemlesütve csüggedni

fölötte -

annyi minden szólna

mellette;

nem tudom,honnan törnek,

süvöltenek jajszavak,

s ugranak a torkomnak,

miért fáj,hisz' nem vallatnak,

pusztán üvöltenek;

üvöltenék én is,másképp,

szolid hangon,

nyelvek puha szőttesén -

annyi mindent;

ordítanék a sok fülbe,

magányomba sülve,de...

nem tudom szavakba önteni,

búnak szegett csöndem felejteni,

mikor hallgat síri ágyán,

s betemet könnyeivel,

a legszebbek ezreivel

egyedül - ily árván!