A Szp fel
Nemrg trtnt velem,hogy rosszkedvem hajnaln gyhoz kttt llapotom egycsapsra megvltozott.Nem tettem semmi klnset,csak elrebegtem egy vallomst.Olyan szintn jhetett ki bellem,hogy egsz lnyem igaznak minstette,gy nem csodlom,hogy talakult minden krlttem.Illetve inkbb n hagytam cserben sajt mlypontomat,n vltoztam,azaz estem ki a megszokott szerepkrbl.
Dhs voltam,de annyira,hogy majd felrobbantam az egyik pillanatban.A msikban meg...
- Trekszem a Jsgra! - hangzott a mly blcselet,csupn ennyit mondtam,nem is mondtam,engedtem,hogy a felsznre emelje nmagt.Amint elbukkant rejtekbl,eltnt haragom minden nygvel egytt.
- Jl vagyok! - hitetlenkedtem egy darabig,aztn elaludtam,elnyomott az lom.Mint a folt nlkli lbnyom,llt lelkemre a tiszta "sz" teljes terjedelmben.
Msnap reggel mondogattam mg prszor,de mint egy rosszmj szavallat,zgott flemben a hamis hang.Nem csak a flemben!Ezrt abba is hagytam,mieltt tlfttt hangulatban tallnnak rm ott,ahol a tlzs elengedhetetlenl szksgtelen.
Pedig trekszem a Jsg fel,a Legfbb - platni - Jsg irnyba,ez nem ktsg.
Eltprengtem azon is,mi trtnt volna akkor,ha nem a Jsg sz tr ki bellem,ha nem azt mondom,hogy trekszem a Jsg fel,hanem mst,pldul,hogy trekszem a Szp fel.A Szpsg eszembe sem jutott,mert krlhatrolt,lezrt egysg,nincs szabad rpte,nem engedi sajt gondolata,hogy korltlanul fggjn nmaga mlysgbe.Tl rvid ahhoz,hogy megszabaduljon hossztl.
Aztn szemembe tltt egy gondolat: - A Jsg mirt volt j,s mirt nem rkezett helyette a J?
Lehet,hogy a Jsg egy egsz orszgot,mennyei birodalmat rt "homlokomra",letem tklyre vitt otthona,arasznyi szimbluma sejlett fl elttem?Nem tudom...
Abban a pillanatban - szerintem - nem a dialektika trvnynek torzthat felletre tapostam,hanem alapgondolatt rzkeltem,fogtam fel.
Tlmutatva az emberi logikn sutba vgtam elmm szennyest,s vrtam a csodt - jra.Nem jtt.Nem jl vrtam.Agyamba fszkelte magt az elvrs gondolata.Elmm egszt el kellett volna engednem - hadd pompzzon ressge,s teljen be mindensgvel - csak egy pillanatra!
De Szp is lett volna...!
|