Mi a szép?
Mi a szép?
A pillanat lehetőségének ősképe kilépve önmaga
képtelenségéből kitép létéből egy darabot,
képpé gyúrván azt formát ölt önarcképe…
Kinek mi a szép…!?
Nekem az,amit összehordtak pillanatok,ősszilánkokból
olyan várat építettek,mely csak számomra jelent otthont;
az ősforma hozzám hasonlatos,egész létem tükörképe;
egyedi,állandó és mozdulatlan ideája létezésemnek,
nem érinthetem,nem mozdíthatom;
ha megteszem,felemészti azt,ami érintetlenül szép;
ha formálni akarom,átalakul,változóvá születik,s örök szépsége néma csendjébe fordul; elillan,mert az ,ami örök,
nem él,csak a tudat őstükrében látszódik,ami pedig él,az változik,azaz pusztul és születik,szépsége lelkivé testesül…
Nem foghatom fel,mi neked szép,mi egyedien s örökkön szép!
|