[34-15] [14-1] [Archívum]
Szia!
Az oldalam, a www.osvilag.gportal.hu elköltözött.
Itt lesz az új oldal bannere:
Kérlek, Írd át a linkemet, ha szerepelek még a banner vagy linkcserék közt!
Kérlek, küldj nekem egy bannert amit én is kitehetek!
Előre is köszönöm!
Ősvilág
Válasz:
Thanks,Alexiel...:D
Látod,azért miattad még előfordulok itt! ;)
|
Köszi,Alexiel!!!!!!!!
Angyal vagy,olyan földi fajta...aki nem száll el...magától...pedig lenne ,mire!!!!!
|
Szia, Misi!
Békés és boildgog karácsonyt kívánok neked és a szeretteidnek!
Üdv: Alexiel |
Szia!
Remek a honlapod! Benne lennél egy banner vagy linkcserében? Itt az enyém:
Üdv: Alexiel
|
Szia!
Kellemes ünnepeket kívánok neked!
Pusy:Alexiel
|
Szeretettel ajánlom költőtársam, Balázs László lírai verseit:
www.balazslaszlo.iweb.hu
Üdvözlettel: Szyl
Kedves Szyl!
Nagyon szépen köszönöm Balázs László rendkívüli verseit!
Ajánlásod kincset ér!
Köszi - most már így lazább tónusban:
Misi:)))
|
Mazsolás kalács
Hozzávalók:
1 kg lisztből,
kb. 7 dl langyos tejjel,
4 dkg élesztővel,
4 tojással,
10 dkg porcukorral,
10 dkg vajjal,
csipet sóval.
A hozzávalókból tésztát dagasztunk. Áztassunk be egy
marék mazsolát annyi rumba vagy rumaromás vízbe,
ami ellepi. Csöpögtessük le, majd adjuk a kalácstésztához,
dolgozzuk bele.
A tésztát tegyük meleg helyre addig, míg megkel (kb. 1 óra).
A megkelt tésztát borítsuk lisztezett gyúródeszkára.
Formázzunk belőle 2 kis cipót, ezeket vegyük 3 felé, a
darabokat sodorjuk rúddá, majd fonjuk össze.
Így 2 nagyobb kalácsot kapunk.
Kikent tepsire helyezve kenjük meg egy elhabart egész tojással,
kelesszük meg még egyszer (kb. fél óra), majd
forró sütőben süssük pirosra (200 °C-on 25-30 perc).
Csendes ,békés napot kivánok:):)
Kati és Macsekok
Válasz: Szia,Kati és Macsekok!!!
Köszi a receptet,nagyon izgat az eredmény...
Lesz ,ki megcsinálja!
Na jó,a fogyasztásnál én is ott leszek!!!:D
Kellemes hétvégét kívánok!
Misi:) |
Rónay György:
Verebek
Tizennyolc-húsz fokos hideg
volt idefönt a hegyvidéken.
Már azt hittem, ezen a télen
kipusztulnak a verebek.
Napok óta egyet se láttam.
S mi történt tegnapelőtt? Ebéd
után egy kevés maradék
volt még a tálban,
csak pár falat, de mégis étek:
eltenni kevés, kidobni vétek.
A cica kényes, nem eszi meg.
„No, majd megeszik a verebek!”
Azzal egy kis tálkára véve
kitettük a balkon közepére
a hóba.
Nem történt semmi perceken át.
Aztán megrebbent egy bokorág,
s gyanakodva
kidugta fejét,
és szétnézett egy kis veréb.
Szemügyre vette a terepet –
(de akkor már új s új verebek,
tíz-tizenöt is lehetett,
tolakodtak a háta megett) –
tollát borzolta, mintha fázna,
majd hirtelen
rászállt egyenesen
a balkon alatt a barackfára.
Onnét, kis kémlelés után,
mint csöppnyi gombolyag,
oly puhán huppant le a hóba a balkonon.
A többi veréb az ágakon
leste, mi lesz.
Nem történt semmi. A kis begyes
ugrott egyet-kettőt, utána
lecsapott a tálra,
kikapott belőle egy rizsszemet,
s eszeveszett
iramban visszamenekedett
a fára;
onnét lesett
a balkonunkra. A többi veréb
elébb s elébb
óvakodott, majd egyik a másik
után röppent a barackfáig,
barackfáról balkon peremére,
s onnét orvul, gyanakodva,
félve a tálig,
s egy rizzsel vissza az ágra.
Ellepték már egészen a fát.
És most kezdődött a haditanács!
Micsoda lárma!
Húsz? ötven? száz? – a Rózsadomb
valahány verebe ott zsibong
azon az egy fán, ott csivitol,
s amikor
elérkezik a pillanat,
zúgva megindul a csapat:
surrog-burrog a sok kicsi fürge
szárny, s a szürke
hadsereg elfoglalja a tálat.
Nekilátnak,
nyelik szaporán a rizsszemeket.
S a tálon csak úgy kopog és pereg
a sok kicsi csőr: tíz, száz, ezer
békés kis géppuska kelepel,
s mire a nagy csata véget ér,
a tálka alja olyan fehér,
hogy annál szebb a leghevesebb
mosogatás után se lehet.
A balkonon a hó
tele van millió
pirinyó
szarkalábbal:
a verebek lábnyomával.
Azóta minden ebéd után
nagy veréblakoma van Budán
a balkonunkon: itt zsibong
a Rózsadomb
minden verebe, s zengi veréb-
nyelven, hogy jólesett az ebéd,
s jöhet bátran a többi veréb
vendégségbe, mert van elég,
s lehet
mínusz tíz, húsz, harminc: a telet
majd csak kibírjuk, verebek,
verebek, rigók, emberek,
ha van bennünk egy kis szeretet.
Kati és Macsekok
|
Ha már vacsid pocid nyomja,
S szorul már a nadrág gombja,
Vesd le gyorsan, s irány a fürdő,
Testedre a langyos víz jő.
Mikor már a tested tiszta,
S fogaid is mind megmosva,
Gyorsan menj, és izibe,
Bújjál be a pizsibe.
Ágyikód már készen várja,
Belefekszik a gazdája.
S fejed alatt puha párna,
Várja mi lesz az ő álma.
S, ha alszol, véd az angyal,
Egészen, míg jön a hajnal.
-------------------------------------------------------------------------
Kati és Macsekok |
Szilveszteri köszöntő
Ami mögöttünk van,
ha nehéz is, vége.
Tegyük most a gondot,
bosszúságot félre!
Búcsúztassuk méltón
az öreg Óévet,
s bizakodva várjunk
Új esztendő, téged!
Hozz az embereknek
boldogságot, békét!
Varázsold szemükbe
öröm tiszta fényét!
Hitük sose fogyjon,
szívük ne csüggedjen!
Asztalukon étel,
s ital mindig legyen!
Pénzt adj a szegénynek,
erőt, csüggedőnek!
Reményt nyújts, ha néha
nehéz napok jőnek!
Feledjük a rosszat,
őrizzük a szépet!
kívánjunk egymásnak
boldogabb Új évet!
Angyalka |
Drága Misikém!:)
Kellemes ünnepeket kívánok Neked és az egész családodnak!
Szeretettel meghívlak az új oldalamra!:)
Angyalka |
Hello!
Király az oldal! Linkcsere? Itt a bannerem!
Üdv: Blason
|
Szia,Blason!
Benne vagyok!:))Ja,s köszi!:))
|
Ez a tiéd ,Anikó!
Fogadd szeretettel! |
Szioka Misi! szabadidődtől függően léci fírceljél már neken egy 100x35 .ös bannert. Köszike. Anikó |
2oo8.február.14.
és története.
Az emberek minden év februárjának idusán hatalmas virágcsokrokkal és más színes ajándéktárgyakkal rohangálnak az utcákon, hogy meglepjék szeretteiket Szent Valentin napja alkalmából. De kicsoda valójában ez a titokzatos szent, és miért ünnepelünk a neve napján?
A Valentin nap története sűrű homályba burkolózik, így aligha akad olyan valaki, aki pontosan ismerné az ünnep eredetét ? mindössze annyi biztos, hogy a keresztény és ókori római tradíciókhoz egyaránt van valami köze.
A rómaiak február 15-én tartották Luperkalia ünnepét. Ezt a tavasz-ünnepet Luperkusz isten tiszteletének szentelték, aki a nyájak és a termés védelmezője volt. Az emberek dalolva és táncolva könyörögtek az istenhez, hogy megvédje nyájaikat és vigyázzon az emberek és az állatok egészségére és termékenységére.
Az ünnep éjjelén a fiatal nők egy kerámia korsóban gyűjtötték össze a nevüket tartalmazó cédulákat. A férfiak pedig húztak egy-egy nevet, és az ily módon kiválasztott hölggyel az ünnepség és a táncok
idejére párok lettek, sot, gyakran egész évben együtt maradtak.
A katolikus egyház jelenleg három különböző szentet ismer Valentin, illetve Valentinus néven - mindegyikük mártírhalált halt. Az egyik legenda szerint Valentin a harmadik században papként szolgált
egy római templomban. Abban az időben élt, amikor második Claudius császár rájött arra, hogy az egyedülálló férfiak sokkal jobb katonák, mint akik feleséggel és családdal rendelkeznek, ezért betiltotta
a házasságkötést. Valentin felismerte a császári rendelkezés igazságtalanságát, és titokban továbbra is összeadott fiatal párokat. Amikor Claudius tudomást szerzett Valentin tevékenységéről, halálra ítélte az áruló papot.
Egy másik történet szerint Valentinnak azért kellett meghalnia, mert keresztény rabokat szöktetett ki a római börtönökből, ahol gyakorta verték és kínozták őket.
Nem derül ki az, hogy melyik Valentin küldte el állítólag saját maga az első Valentin napi üdvözlőkártyát. Miután valami oknál fogva bebörtönözték, szerelmes lett egy fiatal lányba ? valószínűleg a börtönőr lányába -, aki gyakran meglátogatta őt a fogságában. Halála előtt állítólag írt egy levelet, amelyet így írt alá: a te Valentinodtól. Ezt a kifejezést még ma is használják a Valentin napi üdvözlőlapokon.
Bár ezek a legendák meglehetősen homályosak, a történetek egyértelműen egy szimpatikus, hősi és legfőképpen romantikus figuraként ábrázolják Valentint, így érthető, hogy a középkorban ő volt Anglia és Franciaország területén az egyik legnépszerűbb szent.
Vidám, és szép boldog napot kivánok! |
[34-15] [14-1] [Archívum]
|