| 
 
             
 
       
 
    Sokkol~d/re~miniszter 
 
   Sokk6alomban atom sok   lomhoppok hppgnek, lefekvs eltt ksz denevrek,majd fentrl belm trnek,s lgnak a leveg sr fnyn. Legomboltam az egyiket, eltvedt arcok rajtam   derltek,tereltk a   semmirekell kpeket. Tagadhatatlan tapadspont a szemllet,melyben lt az lmod,ha tudja, hogy lt,s vissza nem   nz senki,csak nmaga. gy nz ki ama csoda, hogy nha sokkol,mit a szem fogni vl – nmagval szembesl – s lsd, lomhoppbl kopp lett. Lekopott tredkek bandukolnak,szemfnyveszts terhe mellett regednek; ajaj,sokkhatokok nyelvemre akadt piti talpalk,hippihoppy,pp lv tesznek.Vaj',mi lp helyemre, ha nem fog a lomnyi kezet, sivr dagly szakad talmi nyergem al,s nem veszt hatalmbl a kpzelet. Hetrk terhe fakad,gbl jtt forradalom ez,tbb,mint   amit elmondhatok, ajkamon a fradt sz res csengsvel egyre csak apad. Nem szlhatok:trtelen tvelygk lopnak,stt karcuk nyomtalan akadly,mint sivatagba flt karavn,tnnek holtponton, csak n maradtam meg,,bocs  - a meztelen tparton... 
     |