L�tez�s II.

Mered azt �ll�tani,hogy t�bb,mint semmi?

Mire f�l?

Hegel szerint az �sz logik�ja az,hogy a semmin�l nem �ll meg,

hanem elmozdul,azaz felt�tel�hez jut,mi nem m�s,mint a l�t.

Ha a semmi �pp a l�t ellent�te,vagyis neml�t,akkor a l�t

a semmi ellent�te,vagyis minden.

K�v�ncsi vagyok,a mindent hogyan hat�rozod meg!

Mert a neml�t,azaz a semmi - Parmenid�sz elk�pzel�s�vel

azonosulva - kikutathatatlan.Ami nincs,azt nem kutathatjuk,

a semmi fogalm�n t�l nem ragadhatjuk meg.A mindent mint eg�szt,

mi folytonos,oszthatatlan,teljes,azaz t�k�letes, hogyan �rhetn�m

utol!?N�h�ny t�rv�nyszer�s�g k�pletbe er�ltetett min�s�ge szerint

h�vatott azt �ll�tani,hogy ez a vil�g,�gy �p�l fel a kozmosz,

s�t m�g isten is szerepet kap valahol - valahol pedig kiz�r�si alapk�nt

tr�nol a fejekben...!

Plat�n azt mondja - nem sz� szerint - hogy a l�t viszonylat�ban

van neml�t,m�gpedig akkor,mikor tudunk arr�l, mik�nt neml�t.

Teh�t olykor van,olykor nincs.Ami abszol�t nincs,az egy�ltal�n nincs.

Az "ami"-nek nincs �rtelme,mert "semmi"-k�nt sincs.K�r�l sem tudjuk

�rni,mert l�t n�lk�l, a l�ten k�v�li aspektusb�l nem kereshetj�k.

A l�ten bel�l pedig csak arra a semmire bukkanhatunk,amely l�tviszony

n�lk�l nincs.M�rpedig l�tviszony van,mert l�t is van,s ha nincs,

akkor neml�tk�nt van - a l�t �s a neml�t �lland� lev�sben tartja

fenn a kett�j�k k�zt fesz�l� logikai(Hegeli szeml�let�) viszonyt.

Ha van lev�s,akkor van elmozdul�s is,azaz mozg�s.A mozg�s csak

szeml�let �tj�n ismerhet� fel.Ha van szeml�let,akkor az �ltala

megfigyelhet� dolog csup�n �gy jelenhet meg,hogy azt "szemmel",

�sszel k�vethess�k,azaz t�rgyk�nt viszonyul a szeml�l�h�z,illetve

t�rgyk�nt szerepel a szeml�letben.A szeml�lt dolog �s a szeml�l�

k�z�tt viszony van,e viszonyt a l�t-neml�t logikai lev�s�nek v�ltoz�sa,

a lehet�s�g-val�s�g(l�sd.:Arisztotel�sz,Metafizika) folyamat�ban

megnyilv�nul� l�tez�s biztos�tja.Mivel mindig jelen van,azaz

szem�nk el�tt jelenik meg,szem�nk tov�bb nem mehet,nem hatolhat

jelenl�te,jelens�ge m�g�.Az �sz viszont igen.A szeml�letm�d akkor

nyer �rtelmet,ha felfedi a logikai alapot t�kr�z� elmozdul�st,vagyis a

lev�s v�ltoz�s�t.E felismer�st csak �sszel,�s csup�n a l�tez�sben

foghatjuk fel.A l�tez�s t�kr�zi,jelens�g�ben lek�pezi �nmaga

l�nyeg�t,mely sz�ks�gszer�s�g�vel vil�g�tja meg a l�tez�st.A l�tez�s a

folyton v�ltoz� mozg�sban teljes�ti �nmaga v�gzet�t,azzal,hogy

mozg�s�val �rtelmezi azt,ami nem mozog,ami nem v�ltozik,

mert mindig ugyanaz.Nem v�ltozhat,mindig az,hogy �rtelemszer�en

l�that�v� v�ljon az is,ami mindig nem-az.A l�nyeg l�te ez�rt

sz�ks�gszer�.A l�t e sz�ks�gszer� l�nyegbeli l�t�nek k�sz�nhet�en

logikailag sz�ks�gszer�en l�tezik.Mivel l�nyege sz�ks�gszer� l�t,

azaz kell,hogy legyen,l�tezzen,ez�rt kell,hogy m�s legyen,vagyis

sz�ks�gszer�,hogy m�s legyen.De ami m�r m�s,illetve m�r m�sk�nt

l�tezik,az megl�t�nek logikai sz�ks�gszer�s�g�b�l kiindulva

sz�ks�gszer�en nem sz�ks�gszer� is,azaz egyben szabad is.

Innent�l fogva nyugodtan �ll�thatom,hogy a l�tez�st �s annak l�t�t

teljess�g�ben meg nem ragadhatom.Viszont feldereng e

szabads�gban az egy�nis�g szerepe,mely nem elhanyagolhat� az 

objekt�v - szubjekt�v l�tkapcsolat t�kr�ben.A szabad �let forr�sa

a felt�tlens�g - ebb�l t�pl�lkozik.A felt�tlens�g szabads�g�n

kereszt�l vir�gzik,hoz �letet,felt�tel n�lk�l adott ahhoz,hogy

v�lasszunk,hogy d�nt�st hozzunk.Nem a gondolataink

hat�rozz�k meg,illetve okozz�k tetteinket,hanem az,hogy a 

szubjekt�v - objekt�v kett�ss�gen t�l,de nem k�l�n l�ttel fenn�ll

a mindent �tfog� lehet�s�g,mely ugyan �res,de mindenre

nyitott,teljesen befogad� - a szeml�let alapja.Mindent

megteremt,mert a szeml�letet kibont� aktus tiszta hordoz�ja,

a l�tez�st lehet�v� tev� aktusa.

Teh�t a l�tez�s mozzanataib�l felsejl� jelens�g �ppen aktu�lis

id�re fut�sa,tartalm�nak m�lys�ge,hat�smechanizmus�nak

hogyanja ugyan megbecs�lhet�,bizonyos �rtelemben k�pletre

reduk�lhat�,de pontosan nem l�that�,meg nem tapasztalhat�,

le nem festhet� a "csup�n lehet�s�gre" f�kusz�lt pillanatban.

Mikor a felt�tlens�g vir�got bont,annak term�se az egy�nis�g

mozg�s�ban megfogant,vir�gra vet�l�s aktus�ban megsz�letett

eredm�ny lesz.A felt�tlens�gbe mer�l� akarat,�sszer� intenci�

az egy�ni l�tre jogosult mozg�s teljess� t�tel�t megengedi,

felt�telezi,azaz a l�t-neml�t azonoss� v�l�s�t val�s�tja meg

- felt�tlenn� form�lja �nmag�t.Teljes egy�nis�g lesz bel�le.

Monoteisztikus v�gkifejlet�t v�gtelenre objektiv�lt,

szubjektum - objektum aspektus�t megsz�ntet� orgazmus

z�rja.Isten megsz�ntetve emberi mivolt�t meg�rizte �nmag�t.

Emberb�l Isten lett,Isten �jj�sz�letett...

Itt van "nyelvem hegy�n",hogy meghat�rozzam,mi a l�t,

s mi az ellent�te,azaz hogy mi Isten,s mi nem az

 - mi a L�t s mi a Semmi... - a "s"-nek nincs �rtelme...;)