Álmomba suhant

Álmomba suhant

tündöklő tavaszod

oly lágyan ringott

vánkosom ölén;

nem láttam

gyöngyöző arcodon,

hogy óvta szele

a túlzó fénytől,

csak emelte szívemre a bánat

ártatlan szemeidet,

 csak zuhantam beléd,

s éreztem,'mint lelkembe

költöznek a múló percek,

hogy elveszítem önmagam,

s vele hunynak a drága tercek.