Transzban

Lopott pillanatokkal
a zsebben szemmel
tartom �ket,id�tlen
terceim akkord-hossz�n
rep�lnek fesztelen gerl�k,
h�tszel�k fojtott hangja
nyomot hagy romokban
hever� k�pemen;
fordulok is fel�j�k
 - t�n� lend�letem torpant
csendj�be v�g a k�rd�s:
"Hov� lett a ker�t�s?"
Sz�ntelen sz�rk�be
m�land� ligetek
zavart keltenek,elm�m
szakad meg sajg�
szerelm�k var�zs�n,
holt�gyon gangolnak,
s gerle-szigetet alkotnak
naplement�m sz�k�l� szem�n.
Transzba der�lt arccal
mosoly n�lk�l f�gg�k
hontalan sejtelm�k
legm�ly�n,hom�llyal a felviz�n,
s nem f�ltem sz�k�be
folyt l�tem;elfelejtett
zugok sz�ntanak bar�zd�t
homlokegyenes lank�imba
 - ott maradok,lenn a v�gen...